A csikók felnevelése

2018.02.22 16:27

A csikók helyes felnevelése éppen olyan fontos része a lótenyésztésnek, mint a megfelelő tenyészanyag megválasztása és a helyes párosítás... Így kezdődik az 1931-ből idézett szakmai írás, amely igazolja, hogy a csikónevelést mindig is fontos kérdésnek tekintette a szakma >>>

A csikók helyes felnevelése éppen olyan fontos része a lótenyésztésnek, mint a megfelelő tenyészanyag megválasztása és a helyes párosítás. Hiába választjuk ki a legjobb az anyakancákat, hiába szerezzük meg hozzájuk a legjobb méneket, hiába sikerül legjobban párosításunk, hiába érjük el a helyes időben való fedeztetéssel a legjobb vemhességet, hiába folyik le a kancák ellése a legszerencsésebben, ha a csikókat a születésük napjától kezdve egészen addig, amíg lovak nem lesznek, nem neveljük rendesen, - meddő, kevés eredménnyel járó munkát végeztünk.

A csikók felneveléséhez, eltekintve a szakértelmet és a tapasztalatok érvényesítését, igen sok szeretetre van szükség, különösen a csikók egész fiatal korában. A csikók felnevelését irányítónak, a csikókkal bánók­nak a józanul gondolkodó és szerető anya szerepét kell betölteni. A nagy türelemnek, a fáradhatatlan odaadásnak, a csikók állandóan figyelemmel kisérésé­nek igen nagy szerepe van, ezzel sok mindenféle veszélynek, amely a csikókat fenyegeti, elejét vehetjük.

Természetesen, mint az életben mindenhez, szerencse is szükséges a szép eredményhez. A csikók felnevelése nem egyforma, nem nevelhetünk fel telivér csikót, amelynek két éves korában már a nyilvános versenypályán versenyt kell nyerni, ugyanolyan szabá­lyok szerint, mint például félvér csikót, amely csak négy éves korában kerül munkába, de rendes hasz­nálatba csak teljesen kifejlődött korában vétetik, amidőn összes fogai sorba nőttek, vagyis öt éves korában. Előbbinél, a telivérnél fokozott fejlődést erőszakolunk ki a természettől a megfelelő táplálással és mozgatással, utóbbinál a természet rendes fejlő­désének útjait egyengetjük.

Mindig annak kell szemünk előtt lebegnie, hogy milyen célra akarjuk a csikót nevelni. Ha ezt elhatároz­tuk, akkor jönnek a további teendőink, az edzett­ségre, a nem nagy igényűségre való törekvés, amit csak úgy érünk el, ha fokozatosan hozzászoktatjuk csikóinkat az időjárás viszontagságaihoz és tiszta, száraz, világos, jó levegőjű istállóban tartjuk őket s igyekszünk mindenben lehetőleg a természettől el nem térni.

A csikók felnevelése tulajdonképpen a születés pillanatában kezdődik, de ha szigorúan vesszük, akkor már idetartozik a magzat fejlődése is a fogamzás pillanatától. Így a csikók felnevelését a következő időszakokra oszthatjuk fel: 1. időszak a kanca fogamzásától a leellésig; 2. időszak a kanca leellésétől a csikók elválasztásáig; 3. időszak a választolt kor és 4. időszak az 1-4 éves kor.

1. Időszak: a kanca fogamzásától a leellésig. A magzat fejlődéséhez az anyatestben azt mondhatjuk tulajdon­képpen ugyanazok a feltételek szükségesek, mint később a világra jött csikó továbbfejlődéséhez, tehát elsősorban az anyák helyes táplálása, azután azok megfelelő mozgatása és egészséges tartása.

Az állami ménesekben idáig az volt a szokás, hogy a fedezett kancák a fedeztetéstől számított ötödik hónap­ban kereset alá kerültek, s ha azoknál a csikónyomozó a csikómozgást megállapította, azok áttétettek a vemhes kancák állományába s attól a naptól a vemhesek illetékében részesültek. Ezáltal igen sokszor előállt az az eset, hogy éppen a vemhesség első idejében, sok­szor 1-2 hónapig, a már tényleg vemhes kancák, amelyeknél még a csikómozgás megállapítva nem volt, a meddő kancák állományában vezettettek és azok aránylag kevés tápilletékében részesültek, amely tény a magzat fejlődését, éppen a vemhesség elején, károsan befolyásolta.

Előfordult ez főképpen olyan kancáknál, amelyek csak a 2., 3., vagy még későbbi fedeztetésre termé­kenyültek meg, vagy csak később sárlottak és lettek fedeztethetők. Például egy kanca megellett január hóban, újból csak az április hóban történt fedez­tetésre termékenyült meg, ennek a kancának a csikója az elléstől számított 5. hónapban, tehát júniusban került elválasztásra, ez a kanca 2 hónapig három életet tartott fenn: magáét, szopós csikójáét és a méhében hordott magzatét. Ez a három élet táplálá­sától legyengült kanca a leválasztástól még 14 napig vemhes illetéket élvezett és akkor tették át a meddő kancák illetékére és azon maradt egészen szeptember hónapig, amikor újból kereset alá került és nála vemhesség megállapíttatott; tehát a legyengült kanca új magzatának fejlődését a júniustól-szeptemberig tartó 2 hónapos idő, amely alatt meddő illetéken élt, semmi esetre sem befolyásolhatta előnyösen.

Múlt esztendőben a kisbéri ménesben ezt a szokást a ménesvezetőség megváltoztatta. Alapul vették, hogy minden befedezett kanca vemhes lehet s így az utolsó fedeztetéstől számított 5. hónapig mind a vemhesek illetékét kapja, vagy ha az fias, megmarad a fias illetékén addig, amíg róluk a biztos meddőség megállapítva nincsen. Röviden tehát nem a vemhes kancákat kell kinyomozni, hanem a meddőket. Azt hiszem az a nem nagyon sok zabtöbblet, amit eset­leg így meddő kancákkal megetetünk, nem vész kárba, azt bőségesen kárpótolják az erős, a jó és az életre­való csikók.

Nagyon fontos a vemhes kancák takarmányozása is, akár száraz-, akár zöldtakarmányt etetünk vagy legeltetünk. Ami a szálastakarmányt illeti, a legjobb a vemhes kancáknak a jó, száraz, tiszta széna, azért a legjobb szénánkat mindig ezek részére tartsuk. Lehet a kancákkal más takarmányt is etetni, mohart, lucernát, zabosbükkönyt, de ezek etetésénél már óva­tosan kell eljárni. Részemről sok takarmányt vemhes kancával egyszerre nem etetek, inkább többször nap­jában keveset. Öregebb lovaknak meg van az a rossz szokásuk, hogy ha nincsen más előttük, az almot eszik. Nagyon ajánlatos a falánk, dudvázó, úgy­nevezett szalmahasú lovaknak napközben szájkosarat adni.

Ami a zöldtakarmány etetését illeti, arra legjobb a nem elvénült lucerna, amelynek igen jó befolyása van a tejhozamra is. A lucernát lehetőleg frissen kaszálva etessük, de semmi esetre se rakjuk vastag rétegekbe, nehogy megmelegedjen, megfülledjen. Legjobb a kaszált lucernát kint a szabad ég alatt vékony réte­gekben tartani, nem bent a takarmányos kamrában.

Jó természetes legelőnél jobb a vemhes kancáknak nincsen. A mesterséges legelők, amelyeken sok a pillangós növény, nem olyan jók és vemhes kancákkal csak elővigyázatosan használandók, mert felfúvó hatásúak.

Ami a vizet illeti, igyekezzünk a kancáknak lehe­tően állott, nem túl hideg vizet adni. Igen célszerű az istállókban levő itatóvályúkra lecsukható deszka­tetőt készíteni, hogy a vályú például a jártatásnál esetleg felhevülve az istállóba kerülő kancák elől le­zárható tegyen.

Igen nagy súlyt kell vetnünk a vemhes kancák jártatására. A vemhes kancák sokat mozogjanak, a mozga­tásnak azonban nem szabad megerőltetőnek lenni, nem szabad a lovaknak megizzadni. Elnehezedett, nehezen járó, idősebb kancák esetleg külön csoportban jártatandók. Kevés mozgást végző, elzsírosodott kan­cák, mindig nehezen ellenek és igen sokszor gyengén fejlett magzatot hoznak a világra. A jártatás szüksé­ges azért is, hogy a fiatal, jól táplált kancák lejárják magukat s ne legyen kedvük az istállóban rugdosódni. A vemhes kancák elhelyezésére szolgáló istállót a tisztaság, jó levegő, bőséges száraz alom s elegendő tágasság jellemezze. Az istálló inkább legyen hideg és száraz, mint meleg, páratelt. A két év előtti rendkívüli nagy hideg, amikor a víz többször befagyott az istálló vályújában, megmutatta, hogy a hideg nem árt, el­lenben a párás, büdös, trágyás, meleg istálló minden nyavalyának melegágya.

A vemhes kancákat állandóan megfigyelés alatt kell tartani, a hüvelyfolyásos kancákat azonnal el kell különíteni, nehogy váladékukkal esetleg másokat megfertőzhessenek.

Figyelni kell a tőgyelő kancákat és különösen az eset­leg olyanokat, amelyeknek ellési ideje még nem érke­zett el, ezek a kancák is felállítandók, mert a ki­tőgyelés elvetélés előjele lehet.

2. időszak: az elléstől az elválasztásig terjedő idő. Ez alatt az idő alatt a csikó igen nagyot fejlődik, de egyben ebben az időszakban van a legtöbb veszélynek és betegségnek kitéve, azért a szopós csikók a legnagyobb figyelemben is részesítendők. Az újszülött csikó sokszor nagyon tehetetlen, tehát segítségre is szorul. A fiatal csikókra fordított gond azok további fejlődésében nagyon meghálálja magát.

A csikó a születés utáni első napokban a legjobban megmutatja, hogy mit ígér, mi lehet belőle, azért ilyenkor a legalkalmasabb a megítélése. Ilyenkor sok olyan alkati dolgot lát az ember, akár előnyt, akár hátrányt, amelyet a csikó elnő, vagy nála örökké megmarad, vagy csak keveset változik. Hogy melyek ezek a tulajdonságok, azt a hosszú tapasztalat mu­tatja meg. Például a test szélessége és hossza közötti arány majdnem mindig megmarad, ilyen továbbá az izületek erőssége, az elmosódott, vagy jól kiemelkedő mar, a nyakillesztés stb. Rendszerint a rövid nyak se sokat hosszabbodik, legfeljebb a fejlődő csikóval jobban arányba jön: a nagyon szögelt csánkok is javulni szoktak, teljesen sohasem tűnnek el.

A gerincoszlop és lábak elhajlásai, amelyek nagy csikóknál szoktak a szoros, összenyomott fekvés követ­keztében támadni, rendszerint elmúlnak. A kifelé álló csüdök, ha azok bokából indulnak ki; rendszerint megjavulnak, de megmaradnak, ha azok már könyök­ből vannak kifordítva, amelyek legtöbbször kifordí­tott, vagy behúzott könyökre, utóbbi esetben üres szívtájra is következtetni hagynak. A befelé fordult állás majdnem mindig felülről fordul ki, így rend­szerint megmarad, igen sokszor még fokozódik is.

A szopós csikók magaslábúsága sohasem múlik el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kicsin, gyengén született csikók nehezebben növik el hibáikat, mint a nagyok, ez azzal magyarázható, hogy kis csikók az anyában kényelmesebben elférnek, mint a nagyok, tehát nem a helyszűke miatt váltak hibás alkotásúakká.

A csikók helyes megítélésénél olyan pillanatot kell keresni, amikor az egyenesen négy lábon áll s fejét kényelmesen egyenesen feltartja. Ez a pillanat igen rövid szokott lenni és a legkisebb elmozdulás már egész más képet ad. Például, ha ilyen gyenge csikó fejét nagyon feltartja, előremélyedt hátat mutat, ha első csüdjei még nagyon meredeken állnak, úgy igen sokszor magaslábúságot fog mutatni, ha pedig túl puhák, túlnőttséget. Azért a csikók megítélésénél mindezekre a körülményekre ki kell, hogy figyel­münket terjesszük. Általában azt mondhatjuk, hogy a legjobb csikók születés után közvetlenül kicsinyek, gyengék és élénkek.

A csikók közvetlen világra jötte után legelőször is a feltétlen tisztaságra nem lehet eléggé a figyelmet felhívni. A csikók csikóbetegségeiket, vagy már az anyatestből hozzák magukkal, vagy később fertőződnek, igen sokszor a köldökcsonkon át. A nagy tiszta­sággal, az állandó száraz alommal igen sok betegség­nek elejét vehetjük. Legjobb gyógyszer a betegség elleni óvintézkedés, a higiénia szigorú betartása.

Az újszülöttet, ha megszáradt, tiszta, friss szalmá­val bőségesen bealmozott bokszba tesszük. Az első napokban a csikók sokat alusznak, feküsznek, azt bokszban zavartalanabbul tehetik, mint a szabad istállóban, ahol futkosó idősebb pajtásaik zavarják őket.

Igen fontos, hogy az újszülött csikóból a magzat­szurok idejében eltávolodjon, ezt elősegíti az első anyatej, amelynek hashajtó hatása van s azért azt nem szabad, mint sajnos, sok helyen megtörté­nik, kifejni, a bimbócsatornát azonban ajánlatos egy­két kanál tej kifejésével kiöblíteni. A magzat­szurok rendesen az első 24 órán belül eltávolodik. Ha túl korán megy el, az sem jó, mert rendszerint hasmenés követi, ami esetleg kezdődő csikóbénaság előjele. Ha eltávolodása késik, ami rendszerint az idejüknél tovább hordott csikóknál szokott előfordulni, sokszor súlyos kólikára vezet, ha kellő időben beavat­kozás nem történik.

A csikók első fejlődésére legelső táplálékuk, az anya­tej van a legnagyobb befolyással. Vannak igen táp­láló tejű és bő tejelő kancák, amelyeknek csikóin ez már az első napokban mutatkozik, vannak azonban gyengébben tejelő kancák, amelyeknek tejhozamát etetéssel fokozni kell. Igen ajánlatos az olyan kancák­kal, amelyekről ismeretes, hogy rossz tejelők, már­ ellés előtt egy-két hónappal korpát etetni és azt a szoptatás ideje alatt is folytatni. Igen jó hatással van a tejhozamra a jó legelő és a zöld takarmányok, különösen a zöld lucerna, sajnos azonban ezeket, miután az ellések legnagyobb része télen van, vagy korai tavaszi hónapokban, az első időben nélkü­lözni kell.

Vannak kancák, amelyek igen kevés tejet adnak, vagy egyáltalában nem adnak tejet. Ilyen kancák csikóit legjobb, ha lehetséges, olyan kancák alá át­tenni, amelyeknek lehetőleg ugyanolyan korú csikója van és bőtejűségük folytán előreláthatóan két csikót fel tudnak nevelni. Természetesen az ilyen anyák megfelelő póttakarmányban részesítendők. Legtöbb kanca rendszerint az idegen csikót nem türi, azt rúgja, harapja, azért az ilyen kancát nagy türelemmel hozzá kell szoktatni az idegen csikóhoz. Nagyon jó eljárás az idegen csikót a dajka kanca kifejt tejével bedör­zsölni és az első időben a dajka szemét bekötni, amíg a csikót meg nem szokja. Ajánlatos azonban az ilyen csikó mellé állandóan egy ápolót adni, aki a csikót megóvja a dajka bántalmaitól. Ha nincsen olyan kancánk, amelyet dajkának felhasználhatunk, lehet a csikónak tehéntejet is adni, naponta 3-5 literig, három-négy részletben. A tejet szokták vízzel hígítani és bele cukrot tenni, az én gyakorlatomban, abban a nem sok esetben, amidőn tehén tejet adtunk, azt lehetőleg hamarosan fejés után adtuk és sem nem hígítottuk, sem cukrot nem tettünk bele s ez minden esetben jól bevált. Jó kanca naponta 10-12 liter tejet ad, de miután a tehéntej sűrűbb, zsírosabb, elég­séges abból kevesebbet, 3-5 litert adni. A mennyiség mindig a csikó korától függ. Lehet gyenge csikónak tojást is adni, 6-8 darabot naponta.

Egészséges csikók tetszés szerint szophatnak, de van­nak esetek, amikor a szopást szabályozni kell és ilyenkor a csikók kis vászon szájkosarat kapnak. A csikóknál elég gyakori a hasmenés, amely azonban veszélyessé csak akkor válik, ha az ürülék szürkés színű és nagyon bűzös, vagy éppen véres. Enyhébb hasmenések a kancák sárlási ideje alatt is gyakoriak. Ilyen esetben, vagy gyengébb hasmenések alkalmával sokszor elégséges a csikók szopásainak szabályozása, a csikók szájkosarazása. Vannak gyenge csikók, ame­lyek anyjuk egész tejét egyszerre nem szopják ki, az ilyen anyákat naponta 2-3-szor ki kell fejni.

  • Chernelházi Chernel Gusztáv
  • ny. méneskari alezredes, lótenyésztési igazgató.
  • 1931. január 18.
  • A fotók nem részei az eredeti írásnak, a témához illeszkedő képeket e friss közlés alkalmával szerkesztettük a cikkhez.

A csikós tizenhárom

Lovardasirató

Lénárd Béla - A lovak tanítómestere volt

Oroszlán Szonja lóra pattan

A lovak állították lábra a lebénult sportoló lányt

Halász Judit, a majdnem európa bajnok lovas

Szöllősi Györgyi, a népszerű tévés műsorvezető a lovaglás szerelmese

Ide kattintva lehetőség van közvetlenül megrendelésre. Lovas könyvek mellett egyéb szakkönyveink és a Tapsi lapcsalád játékos kiadványai is áttekinthetők, megrendelhetők ezen a helyen >>>

A meddőség száz évvel ezelőtt, a 20. század elején is élénken foglalkoztatta  a lovas közvéleményt és a szakembereket >>>

A tenyésztőnek legkiemelkedőbb tulajdonsága legyen, hogy állatait, amelyekkel mint tenyésztő foglalkozik, szakszerűen tudja megbírálni... Thiringer Vilmos cikke 1930-ból >>>

Úgy mutatja meg ez a videó az izlandi ló ötfajta jármódját, ahogyan még sohasem láthattuk. Az erős, szívós és intelligens Izlandi póni tényleg egyedülálló lófajta >>>

Az, aki az „ideális”, a „korrekt” ló fogalmát pontosan meg akarja határozni, abba a hibába eshetik, mint a szerelmes férfiú, kinek „csak egy szép leány van a világon”. Az angol elv: „minden formájú ló tudhat futni" talán jobban megközelíti a valóságot >>>

Halász Judit színésznő középiskolás korában került kapcsolatba a lovakkal és a lovaglással, amikor egyik osztálytársnője javaslatára hatan - mind leányok- felkeresték a budapesti lovardákat. Nem volt könnyű, de végül a Budapesi Honvédnál sikerült >>>

Képzési gyakorlat: Némethy Bertalan nyomán

 

 

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.
Tel./fax: 06-22-345-522
Mobil: 06-30-9396.632
lovaskalendarium@chello.hu