Spanyolország legnagyobb régiója, Andalúzia legismertebb kulturális nagykövetei ők, akik külföldi turnéikon is az andalúz életérzést népszerűsítik – a lovaglás, a zene, a tánc és az ének összhangjával. A temperamentumos, mediterrán hangvételű előadásban ugyanis az ötven ló és lovasa mellett flamenco táncosok is szerepelnek, a zenei aláfestésről pedig szimfonikus nagyzenekar gondoskodik.
A Spanyol Királyi Lovasiskola régi hagyományok őrzője. A spanyol lovaskultúra a XVI. században, II. Fülöp uralkodása alatt teljesedett ki. A barokk idején Európa nemessége spanyol lovakon parádézott, sorra alakultak a spanyol lovasiskolák. A világon már csupán néhány olyan intézmény létezik, ahol szervezetten őrzik ezt az ősi harcászatból kialakult klasszikus idomítási formát, a mai díjlovaglás atyját, a barokk lovaglást.
A legidősebb közülük az 1562-ben alapított Bécsi Spanyol Lovasiskola, de nem kevésbé híres a saumuri Franciaországban, a lisszaboni Portugáliában és a jerezi Spanyolországban (amely 1973-ban lett hivatalosan az Andalúziai Királyi Spanyol Lovasiskola).
Itt láthatóak teljes tökéletességükben az idomítás legmagasabb szintjét képező iskolaugrások: a levade, a pesade, a terre á terre, a courbette, a croupade, a ballotade egészen a kaprioléig, valamint az ország nevét hűen őrző spanyol lépés.
Az arénában két Kossuth-díjas magyar operaénekes is csatlakozik az andalúz fiesztához: Miklósa Erika Carmenként – stílusosan lóháton – jelenik meg az előadásban, Kiss B. Atilla partnereként.
A lovasszínházi előadáson látható még többek között a Koltai Polett vezette nyolc fekete paripával bemutatott dámalovas karusszel, Szegedi Gábor fogathajtó-világbajnok pedig négylovas hintóval hajt majd december elején az aréna küzdőterére.
- Fotó: Ramon Azanon
Fotó: Ramon AzanonSpanyolország legnagyobb régiója, Andalúzia legismertebb kulturális nagykövetei ők, akik külföldi turnéikon is az andalúz életérzést népszerűsítik – a lovaglás, a zene, a tánc és az ének összhangjával. A temperamentumos, mediterrán hangvételű előadásban ugyanis az ötven ló és lovasa mellett flamenco táncosok is szerepelnek, a zenei aláfestésről pedig szimfonikus nagyzenekar gondoskodik.
A Spanyol Királyi Lovasiskola régi hagyományok őrzője. A spanyol lovaskultúra a XVI. században, II. Fülöp uralkodása alatt teljesedett ki. A barokk idején Európa nemessége spanyol lovakon parádézott, sorra alakultak a spanyol lovasiskolák. A világon már csupán néhány olyan intézmény létezik, ahol szervezetten őrzik ezt az ősi harcászatból kialakult klasszikus idomítási formát, a mai díjlovaglás atyját, a barokk lovaglást.
A legidősebb közülük az 1562-ben alapított Bécsi Spanyol Lovasiskola, de nem kevésbé híres a saumuri Franciaországban, a lisszaboni Portugáliában és a jerezi Spanyolországban (amely 1973-ban lett hivatalosan az Andalúziai Királyi Spanyol Lovasiskola).
Itt láthatóak teljes tökéletességükben az idomítás legmagasabb szintjét képező iskolaugrások: a levade, a pesade, a terre á terre, a courbette, a croupade, a ballotade egészen a kaprioléig, valamint az ország nevét hűen őrző spanyol lépés.
Az arénában két Kossuth-díjas magyar operaénekes is csatlakozik az andalúz fiesztához: Miklósa Erika Carmenként – stílusosan lóháton – jelenik meg az előadásban, Kiss B. Atilla partnereként.
A lovasszínházi előadáson látható még többek között a Koltai Polett vezette nyolc fekete paripával bemutatott dámalovas karusszel, Szegedi Gábor fogathajtó-világbajnok pedig négylovas hintóval hajt majd december elején az aréna küzdőterére.
Fotó: Ramon Azanon
