Csengery István

2014.01.01 15:24

Csengery István (Kolozsvár, 1887–Budapest, 1946), erdélyi születésű festő, grafikus, korábban huszártiszt. Meghatározó témája a ló és a lovasok.

Festő, karikaturista, autodidakta, évekig Szatmárnémediben működött. Szenvedélyes lovas, a Szent György Képes Sportlapban rendszeresen megjelenő grafikái és karikaturái révén volt ismert lovas körökben a két világháború között.

 

 

 

 

 

 

 

        Az első galopp                                                              Az utolsó galopp

Csengery István képei Keszthelyen, az Ybl-lovardában

  • A keszthelyi Festetics-kastély istállójának felújítása 2004-re készült el. Itt, a Helikon Kastélymúzeum keretében, azYbl-lovarda műemlék épületében kapott helyet a hintókiállítás, a falakon pedig Csengery István képei láthatók. Az 500 alkotásból álló, lovakat és lovas eseményeket ábrázoló képgyűjteményt a művész lánya ajánlotta fel a múzeumnak. A következőkben a kiállítás megnyitójának Csengery István művészetére vonatkozó részét idézzük.
Csengery István lovas képeinek bemutatására a Festetics kastély műemlék istállójában létrehozott kocsimúzeumnál méltóbb helyszín el sem képzelhető. Az 1887-ben Kolozsvárott született művész minden szabad idejét és művészi tehetségét a lovak kötötték le. Noha a lovak és a festészet jelentette számára a legtöbbet, a sors sajátos játéka más területre, a jogász pályára vitte életét. Csengery István azonban lelkében és szabadidejében megmaradt a lovak és a művészet mellett. E szenvedélye hozta össze Benyovszky Istvánnal is, akivel egyetemi évei után, az első világháború előtti években közösen béreltek műtermet Budapesten.
A háborúban a lovas tüzéreknél szolgált, s az itt szerzett élmények számos festményének, rajzának témájául szolgáltak. Rajzaival a húszas években tűnt fel a Szent György című lovas lap oldalain, amelyben rendszeresen jelentek meg a lovas mérkőzéseken készült illusztrációi, lovasokról mintázott szellemes, baráti melegségű karikatúrái.
Neve hamarosan ismertté vált és kiállításaival a nagyközönség körében is sikert aratott. A lovasok szívesen díszítették szobájukat művével, s a lovas mérkőzések díjadományozói nem egyszer versenydíjként adományozták egy-egy festményét.
Kevés lovat szerető festőművésznek adatott meg az a különleges adottság, amivel Csengery István rendelkezett. Bravúros rajzkészsége egyedülállóan párosult azoknak a pillanatoknak észrevételével és megörökítésével, amelyek a ló és lovas mozgásában, mozdulataikban olyan kifejezőek. Nemcsak a mozgás korrekt ábrázolását láthatjuk a vágtató, az ugró, játszó, vagy éppen rúgó, bokkoló, ellenszegülő lovakról készült tanulmányaiban, vázlataiban és képeiben, de tökéletesen érezhetjük a ló és a lovas egyensúlyát, a lendületet, a “velemenést”, mindazt, ami a lovaglás lényege, amit a lovasnak éreznie kell.
Csengery István aktív részese volt a magyar lovassportnak. A háború után is azonnal bekapcsolódott a honvédség első kezdeményezéseibe, a Honvéd versenyistálló munkájába. Legutolsó képeit is itt készítette, és zömében ezekből lehetett összeállítani a keszthelyi kiállítást. A budapesti galopp-pálya istállójánál, a reggeli munka befejeztével érte utol a halál, 1946 december 1-én. Noha műveit mindig emlegették a lovasok, csak születésének 100. évfordulója alkalmával, a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezett kiállításon ismerkedhetett meg velük a fiatalabb lovasgeneráció. A sikeres kiállítást újabbak követték, míg most Keszthelyen, a Festetics-kastély felújított istállójában láthatjuk műveit.

Képgaléria: Csengery István

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.

Telefon: 06-30-9396-632