Egy lovarda is elfér a Lindab csarnokában

2014.01.30 22:51

A Técsy familia több szállal is kötődik a lovakhoz. A családi vállalkozás alapítója dr. Técsy László... Interjú a nyírtassi lovarda tuljadonosával és kivitelezőjével >>

Vissza

Egy lovarda is elfér a Lindab Systemline csarnokában


A Técsy familia több szállal is kötődik a lovakhoz. A családi vállalkozás alapítója, dr. Técsy László agrármérnök-állattenyésztőként, címzetes egyetemi docensként elméleti szakembere a témának. Mint mezőgazdasági termelőszövetkezetek volt vezetője, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lovas sportélet aktív szervezője több évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az ágazattal kapcsolatban. Fia, Técsy Attila a díjugratás hazai és nemzetközi bajnoka és a sportág elismert oktatója.

  • Interjú a nyírtassi lovarda tulajdonosával és az épület kivitelezőjével

A nyolcvanas évek közepétől működő, jelenleg 14 lovat számláló gazdaságukban a tenyésztés hátterét is biztosító növénytermesztés mellett a legfontosabb tevékenységük a lovassportok oktatása és a lovas turizmus.
Régi álmukat, egy 20x40 méteres fedett lovarda megépítését nyírtassi birtokukon 2013 nyarára a Lindab Systemline csarnokrendszerével valósították meg.

  • Miért a Lindab csarnokot választották?- kérdeztük a beruházó vállalkozás vezetőjét.

Dr. Técsy László:
A project megvalósítását elsősorban a LEADER program tette lehetővé számunkra. Amikor a hazai lovas turizmus fejlesztésére kiírt őályázatot olvastuk, azonnal elkezdtük feltérképezni azokat a hazai csarnokrendszereket, amelyek elérhetőek voltak az adott költségvetésből, másrészt megfeleltek az igényeinknek. Külföldi útjaink során számos ún. könnyűszerkezetes eljárással megépített lovardát láttunk. Tudtuk, hogy ez az épülettípus tökéletesen megfelel az elképzeléseinknek. Nem versenyhelyszínt akartunk létrehozni. Elsődleges célunk az oktatás, a díjugrató versenyekre való felkészülés és felkészítés, továbbá a lovas turizmus térségi fejlesztése. Bár a hazai piacon igen sokféle acél anyagú épületszerkezetet kínálnak, úgy döntöttünk, hogy a kissé költségesebb, de jóval tartósabbnak ígérkező Lindab csarnokot választjuk, mert nem négy-öt évre, hanem hosszú évtizedekre terveztünk. Felvettük a kapcsolatot a cég területi képviselőjével, Tolnai Józseffel. A terveink és az épület funkciójának ismertetése nyomán ő bemutatta a referenciáikat, részletesen felvilágosított minket a Lindab Systemline csarnokrendszerének előnyeiről, a termékeik alapanyagául szolgáló svédacél kiváló tulajdonságairól, és csakhamar olyan pontos költségvetést tett le az asztalra, amelynek a műszaki és pénzügyi adatai, továbbá a felkínált garanciák meggyőztek minket arról, hogy ez a legjobb elhatározás. A pályázatunkban is ezeket a paramétereket szerepeltettük. Több mint 29 millió forintot és ezáltal egy impozáns lovardát nyertünk.

  • Milyen hozadékai lesznek a megyében az új létesítménynek?

T.L.:
Bár a térségben már a nyolcvanas évek óta – többek között a szakosztály körül szerveződő – eleven lovasélet zajlik, Nyíregyháza és Záhony között eddig nem volt fedett lovarda. Az egész évben használható csarnokunk ugyan nincs szigetelve, de azáltal, hogy véd széltől, esőtől, hótól, sártól, kiküszöböli a sportág szezonális jellegét. Folyamatosan zajlik a gyerekek oktatása, a versenyzők felkészülése és a lovas turisták fogadása. A másik aspektus a lovaglás körülményeinek javítása, a komfort növelése. A lovarda megépítése lehetővé tette pl. egy a filc és homok speciális keverékéből álló pályatalaj kialakítását, ami lónak és lovasnak egyaránt nagyobb biztonságot, pontosságot és kényelmet nyújt. Itt kell megemlítenem egy olyan – tudtommal a Lindab által kifejlesztett – technológia alkalmazását, ami lovasként és vállalkozóként is egyaránt nagyon kedves a számomra. Az észak-déli fekvésű épület tetején és déli homlokzatának az ablakok feletti részén, ugyanis a burkolati elemekkel tökéletesen egybeépíthető bevilágító paneleket építettek be. A belső teret tehát – bármilyen felhős is legyen az idő odakint – napkeltétől napnyugtáig természetes fény járja át. Azon túl, hogy ez sokkal természetközelibb hangulatot teremt a lovagláshoz, mint a mesterséges világítás, igen jelentős energia-megtakarítást is eredményez a számunkra.
Az egész beruházásnak azonban van egy sokkal komplexebb, az ágazatok együttműködését is feltételező indítéka. A nyugatról érkező lovas turisták számának gyarapodásában bízni leányálom. A felmérések - kiváltképp az országnak ebben a szegletében - egyértelmű visszaesést mutatnak. Ha viszont a jövő tanáraiba már főiskolás korukban beleplántáljuk a lovaglás szeretetét és különleges élményét – ahogyan ezzel Nyíregyházán már évek óta próbálkozunk -, gyakorló pedagógusként ezt az életformát tovább fogják adni a gyerekeknek. És ha ez a tendencia találkozik a  Nemzeti Lovas Program keretében kitűzött céllal, tudniillik, hogy az általános iskolákban is megkezdődik a lovasoktatás, akkor egy újfajta, tömegessé váló igényt és ezáltal egy belső keresletet hozhatunk létre a lovas turizmus iránt. Az oktatásnak, az agráriumnak és a gazdaságirányításnak, de – speciális technológiák ajánlatával, a hozzáadott érték növelésével, mint ahogyan azt, a saját tapasztalataim alapján mondhatom, a Lindab is teszi - még az építőiparnak is be kell szállnia ebbe a közös cselekvésbe, aminek az eredményei éppúgy kimutathatóak lesznek gazdasági téren, mint a lakosság egészségi és mentális állapotának javulásában.

  • Azt állítja tehát, hogy ebben az összetett folyamatban az olyan cégek is jelentős szerephez juthatnak, mint a Lindab?

T.L.:
Agrármérnökként a kérdést nem kívánom műszaki-gazdasági szempontból megközelíteni, de azt hiszem, hogy a beruházás megvalósulásának folyamatában megszerzett személyes élményeim mindennél beszédesebben válaszolnak.
Mint már az előzőekben említettem valóban professzionális szolgáltatást kaptunk már az árajánlat során is. Az építkezéskor az addig kialakult pozitív benyomásaim egyre erősebbek lettek. Az év végén, azaz a legzordabb télben kezdődött meg az összeszerelés. Az elemek mindig időben érkeztek. Egy perc leállás sem volt ilyesféle késedelem miatt. A szerelvények gyártása a legapróbb csavarig követte a tervekben megadott paramétereket. Az illesztések tökéletesre sikerültek, pedig a fiúk valóban szélsőséges időjárási körülmények között végezték az összeállítást. Az építkezésen járva – hogy lovas kifejezéssel éljek – az volt az érzésem, hogy az alapanyagok, a lemezek, a kötőelemek olyan kezesen viselkedtek, mint egy jól idomított ló.
Mint a példákból is kitűnik, egy vállalkozó számára, akinek a sikeressége, megélhetése nagyon sok körülménytől függ, hatalmas könnyebbséget jelent egy megbízható partner. Egy olyan szállító, aki mindig azt produkálja, amit megígért. Már a kivitelezés során - amely feltehetőleg az igen kidolgozott technológia miatt fantasztikus gyorsasággal megtörtént -  biztosak voltunk abban, hogy a befektetés jó kezekben van, és az eredmény is tökéletes lesz. Ezt egyébként számos látogatónk is igazolja. Mióta a honlapunkon szerepel az új lovarda, az ország távoli pontjairól érkeznek érdeklődők, akik a legtöbbször impozánsnak tartják az épületet, és  - velem egyetértésben - azt mondják, nem képzelték, hogy acélból ilyen esztétikus csarnok épülhet.
Fél éve üzemel ez a majd 900 négyzetméteres csarnok – tökéletesen. Ajánlani tudom mindazon kollégáimnak - és nem csak lótartóknak, hanem a mezőgazdaság más területein tevékenykedőknek is -,  akik értékálló és korszerű beruházással kívánják fejleszteni a gazdaságukat.


Meg tudja-e erősíteni ezt az ajánlást Kovács Gábor, a kivitelezést végző Nyírségi Építő Kft. vezetője?

Kovács Gábor:
Igaz, hogy a 2010-ben történt cégalapításunk óta főként ipari funkciók ellátására építettünk csarnokokat – Tamásiban pl. egy komplett húsüzemet, Nyíregyházán a nyírtassi épülethez hasonló, egyhéjú csarnokot egy konzervgyár számára, most pedig alvállalkozóként Szlovéniában egy 12 ezer négyzetméteres könnyűszerkezetes beruházás részmunkálatait végezzük -, de számos olyan Lindab csarnokról tudok, amelyekben magtár, mezőgazdasági gépszín, istálló vagy éppen csirkenevelő telep működik. Ez utóbbi esetében természetesen már hőszigetelt csarnokokról beszélünk, ami vagy kéthéjú módszerrel, azaz két réteg trapézlemez között a megfelelő rétegrendben elhelyezett hőszigeteléssel vagy az ún. szendvicspaneles technológiával oldható meg.

  • Ezek szerint nem újkeletű a kapcsolata a Lindabbal?

K.G.:
Mivel a korábbi munkahelyeimen alaposan megismertem a Lindab anyagait és azt a szolgáltatási csomagot, amellyel a termékeiket támogatják, természetes volt, hogy a saját cégem esetében is velük szeretnék dolgozni, mivel ezeket az elemeket összeállítani nagyon hálás feladat: gyors és pontos szerelést tesznek lehetővé, és a megrendelők nagyon elégedettek a végeredménnyel. Ebben az esetben pedig elmondható, hogy a szállító és a kivitelező közös sikere mindkét felet újabb megbízásokhoz juttatja. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárki a Lindab szerződött partnerévé válhat, hiszen jelentős szakmai tudást bizonyító referenciákat kell felmutatni, továbbá elsajátítani azokat az új ismereteket, fogásokat, amiket a cég a tanfolyamain, bemutatóin, termékismertetőin nyújt a kivitelezőinek.

  • Ezt a tudást vetették be a nyírtassi lovarda építésekor is?

K.G.:
Egy ilyen egyhéjú csarnok megépítése – különösen egy a csarnoképítésre szakosodott világcég partnereként – látszólag rutin feladatnak tűnik. De ne felejtsük el, hogy generálkivitelezőként egy összességében közel negyvenmilliós beruházás esetében nagy felelősséget is vállalunk, hiszen az első ásónyomtól az utolsó csavar beszereléséig tartó folyamat során a kőművesmunkáktól a bádogos szakma fogásaiig számos ismeretet kell mozgósítani a cél érdekében. És bár nagyon szeretünk a Lindab szerelvényeivel dolgozni, szem előtt kell tartani ezeknek a lemezeknek a megmunkálási módját. Mert - ahogy Técsy úr is mondta – kezesek, de csak akkor, ha jól bánunk velük. Védenünk kell ugyanis a sérülésektől azt a bevonatréteget, amely a svédacél alapanyag korróziómentességét biztosítja akár fél évszázadon át.
A lovarda esetében nagy segítségünkre volt az a tapasztalat, hogy a Lindab termékek aprólékos megtervezettsége a kompatibilitásuk magas fokát eredményezi. A nyírtassi projekt esetében – a megrendelőnek a költségek csökkentésére irányuló igényeit szem előtt tartva – lehetőségünk nyílott arra, hogy egy vegyes struktúrát hozzunk létre. Ez azt jelenti, hogy a statikai számítások alapján a főtartó oszlopokat és a rácstartókat magunk gyártsuk le, és ezt kombináljuk a Lindab könnyű acélszerkezetes termékeivel. A hat méter vállmagasságú, 8.5 méter gerincmagasságú csarnok oldalfalait tehát LVP 20-as trapézlemezekkel borítottuk, a szerkezetben „C” horganyzott acél szelemeneket használtunk, a tömítő profilok szintén a cégtől érkeztek, a tetőzetet pedig ún. filces-lemezekkel burkoltuk. Ez utóbbi egyébként a Lindab által kifejlesztett eljárás, amellyel megakadályozható a mennyezeten a közvetlen párakicsapódás, a nedvesség  lecsepegése az alatta lévő hasznosított térbe.

Az oromszegélyeket, a lábazati szegélyeket, illetve a kapuhoz valókat ebben az esetben magunk hajlítottuk a Lindab síklemezeiből, de sok kivitelező direktben rendeli meg ezeket a Lindab katalógusából.


Kivitelezői szempontból milyen különlegessége volt a csarnoknak?

K.G.:
Pont azt a megoldást említeném, ami a tulajdonosoknak és a látogatóknak is nagyon tetszik.
A Técsy úr által már említett bevilágító panelekre gondolok. Ezek integrálása az oldalfali burkolatba olyan kihívást jelentett, aminek a megoldása szakmai rutint és tudást igényel.
Mivel a bevilágító panelek a fényáteresztő műanyag miatt nem olyan merevségűek, mint maguk a trapézlemezek, tehát sokkal lágyabbak, hajlékonyabbak, könnyebben nyújthatóak, zömíthetőek, éppen ezért az esztétikus összedolgozásra nagyon kellett figyelni, hogy szépen összefedjen a két anyag és az azonos bordamagasság.

  • A megrendelő kiemelte, hogy a rossz időjárási körülmények ellenére igen gyorsan elkészült a csarnok. Minek köszönhető ez?

K.G.:
Talán nem szerénytelenség, ha elsőként a szaktudásunkat említem. Ez azonban nem függetleníthető attól, hogy egy nagyon jól „kitalált” rendszerrel dolgozhatunk a Lindab kínálata esetében. Az egyedi méretek figyelembevétele, az előregyártottság magas foka, a biatorbágyi, azaz hazai gyártóbázis, az elemek rendszerszintű fejlesztésének innovációs gyakorlata, az előállításban és a szállításban megmutatkozó pontosság, az útmutatókban, szaktanácsadásban, segédanyagokban megtestesülő információs háttér mind olyan tényezők, amelyek megkönnyítik és meggyorsítják a szerelési munkálatokat. Soha nem volt példa arra, hogy egy szállítás csúszott, vagy minőségi-méretezési-furatozási probléma akadt volna.

  • Forrás: Agroinform és Lindab Kft.
  • 2014-01-28