Egyre több lány választja a lovakat

2014.02.12 18:05

A Dél-Dunántúlon egyedülálló képzés folyik Simontornyán. A legnemesebbnek tartott négylábúak tenyésztésének és tartásának minden csínját-bínját elsajátíthatják a diákok.

– Ebben a szakmában is ugyanannyi esély van az elhelyezkedésre, mint az összes többiben. Aki akar, talál munkát magának – válaszolja a munkába állás esélyeiről feltett kérdésre Kapoli István, a Pillich Ferenc szakiskola lótartó-, lótenyésztő szakoktatója. Hozzáteszi még, hogy nem csak itthon, külföldön is keresnek lovászokat, a volt diákok közül néhányan Németországban, Hollandiában találtak munkát.

A simontornyai szakiskolának százhúsz diákja van, ebből három évfolyamon összesen harmincan tanulnak a lótartásról és a lótenyésztésről. Mint a szakoktató mondja, nem csak Tolna megyéből, hanem a környező megyékből is vannak diákjaik, és még többen lennének, ha meg tudnák oldani a kollégiumi elhelyezést, de ez egyelőre még a jövő feladata. A tanulóik között egyre több a lány, érdeklődésük alaposan megnőtt a terület iránt. Ráadásul a lányok remek lovászok, precízek, igényesek, és nagyon szeretik az állatokat.

 

A szakképzés során a diákok képesítést szereznek arra, hogy kezdő lovasokat oktassanak, illetve lovardában dolgozzanak A szakképzés során a diákok képesítést szereznek arra, hogy kezdő lovasokat oktassanak, illetve lovardában dolgozzanak
 

Simontornyán olyan szakembereket képeznek, akik rendelkeznek a lótartás, a lótenyésztés és lóhasználat ismereteinek elméleti és gyakorlati alapjaival, ismerik lótenyésztésünk történetét és fajtáink kialakulását. A megszerzett ismeretek birtokában pedig képesek önállóan és szakszerűen elvégezni a különböző hasznosítású lovak tenyésztésével, szaporításával, tartásával, nevelésével, betanításával kapcsolatos feladatokat. Emellett legalább alapfokon tudnak lovagolni, illetve fogatot hajtani. Ha befejezték tanulmányaikat, akár vállalkozóként olyan tevékenységet folytathatnak, amely a lótenyésztéshez, -tartáshoz kapcsolódik. Ezen kívül részt vehetnek versenyeken, képesek alapfokú belovaglásra és kezdő lovasok oktatására.

Kapoli István kapcsolata a lovas szakmával nem új keletű. Ő a lovassport díjugrató szakágának megyei vezetője. A Tolna megyei díjugrató szakágnak pedig komoly és sikeres múltja van. A sport 1967-ben indult a megyében, fellegvára Simontornya volt, egészen a rendszerváltás idejéig. Ebből az időszakból a legkiemelkedőbb eredmény az 1974-es ifjúsági Európa-bajnokságon elért hetedik helyezés, amely az ő nevéhez fűződik.
A lótartás jövőjét nehéz megjósolni, hiszen erősen függ a gazdasági helyzettől, de mindenképpen bíztató jelnek tekinthető, hogy sok gyerek szereti a lovaglást. Felnőtt korukban remélhetőleg a lovakat, lósportokat kedvelő és támogató felnőttek lesznek belőlük. Erre nagy szükség is lenne, mivel ma Magyarországon körülbelül 60 ezer ló van, éppen a fele az európai átlagnak.

Keresik a megfelelő pályázatokat a helyreállításhoz

A jövendő lótartók és lótenyésztők gyakorlati képzése a cecei Kabakán lovardában zajlik. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, tavaly tűz ütött ki a lovardában, a nádtetős istálló teljesen kiégett, a tető leomlott. A reménytelennek tűnő helyzetet sikerült megoldani, a lovak nem maradtak fedél nélkül. Mint azt Kapoli István elmondta, keresik a megfelelő pályázatot, amelynek segítségével teljesen helyre tudják állítani a létesítményt. Természetesen szívesen fogadnak minden segítséget és támogatást, mint ahogy erre volt is már példa.

A megyében hagyománya és jövője van a lovassportnak

Tolna megyében tíz fogatos-, hat ugró- és egy távlovagló-távhajtó sportegyesület működik, összesen mintegy nyolcvan bejegyzett taggal. Körülbelül harminc olyan díjugrató van, akik rendszeresen járnak versenyekre. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen az ilyen megmérettetésen, rajtengedély vizsgát kell tennie komoly szakmai zsűri előtt, és mind elméleti, mind gyakorlati tudásáról bizonyságot kell adnia. Szerencsére nem kell attól félni, hogy elsorvad a szakág, mert bőven mutatkozik utánpótlás az 5-16 éves korosztály fiatal lovasai között.

  • Venter Marianna
  • Forrás: teol.hu
  • 2014. február 10.
Vissza