Gyertyaláng Marosért

2017.11.11 20:37
Halottak napján nemcsak elhunyt szeretteimről, de egy másik halottról is megemlékezem. Az illető nem ember, hanem egy ló. Maros remek kisbéri huszárló volt, kicsit gidrános beütéssel >>>
Az alábbiakban a székesfehérvári  Pap János emlékezik édesapjára és annak Maros nevű hűséges lovára.
1944 novemberének elején, a Tiszántúl rohamos feladása miatt, az ottani csapatokat különböző helyekre, más-más egységekbe vezényelték, a Tisza mögé. A főhadnagy századával Sárospatak és Sátoraljaújhely között léptetett a huszárszázaddal.
Sátoraljaújhely előtt, a lankás Zemplén délkeleti oldalán enyhe domb kapaszkodik az erdő felé. Onnan a város lóháton már csak egy-két óra. Mikor is megjelent egy repülőgép-kötelék.
Ekkor már javában bombázta az országot az angol–amerikai légierő. A bombázóköteléket vadászgép kísérte. Az egyik pilóta észrevette a lovas századot. Rájuk repült és géppuskatüzet zúdított rájuk. A főhadnagy elordította magát: szétszóródni, irány az erdő! Mintegy 800 métert kellett megtenni, hogy elérjenek a fák védelmébe. De a vadászgép nem engedett: megfordult és szemből támadta a huszárokat.
A főhadnagy, hogy lássa, mi történik a századával, kicsit lemaradt.
A vadász rájött, hogy ő a vezető, csak őt vette célba. Szemberepülve géppuskatüzet zúdított rá. A főhadnagy rohamvágtába emelte a lovát. Egyszer csak érezte, hogy az arcába meleg folyadék csapódik, ami vörös volt. Egy másodperc töredékéig azt hitte, ő sérült meg.
Egy vágtaugrás, egy spriccelés.
Vér volt. De nem az övé. A lóé. A nyaki ütőerét sértette meg a lövedék. Ennek ellenére vágtatott tovább, és elérték az erdőt, mielőtt a repülő újra tüzelt volna. Ott a ló összerogyott és meghalt. Gyönyörű barna szemével, az utolsó lehelete előtt jelzett a főhadnagynak: „Gazdám, az életemet adtam érted. De megérdemelted, mert csodálatos gazdám voltál.”
 
Vágtatott az utolsó csepp véréig. Ha nem áldozza fel magát, az Apám nem marad életben. Ha ő nincs, én sem vagyok.
 
Szeretteimért már több gyertya ég. És mindig ég egy Marosért is, a bátor huszárhátasért.
 
  • Pap János
  • Székesfehérvár

Dr. Mikecz Béla lovas esetei:

A honvédségi főtörzsállatorvos lánya, Mikecz Ilona meséli el nagy lóismerő, tanár és szakkönyvíró édesapja lovas történeteit >>>

A sokoldalú szakíró

Monostori Károly egyetemi tanár, korának egyik legnagyobb tekintélyű szakírója volt. A LÓ ÉS TENYÉSZTÉSE című híres szakkönyv társszerzője.

 

 

A meddőség száz évvel ezelőtt, a 20. század elején is élénken foglalkoztatta  a lovas közvéleményt és a szakembereket >>>

A tenyésztőnek legkiemelkedőbb tulajdonsága legyen, hogy állatait, amelyekkel mint tenyésztő foglalkozik, szakszerűen tudja megbírálni... Thiringer Vilmos cikke 1930-ból >>>

Úgy mutatja meg ez a videó az izlandi ló ötfajta jármódját, ahogyan még sohasem láthattuk. Az erős, szívós és intelligens Izlandi póni tényleg egyedülálló lófajta >>>

Az, aki az „ideális”, a „korrekt” ló fogalmát pontosan meg akarja határozni, abba a hibába eshetik, mint a szerelmes férfiú, kinek „csak egy szép leány van a világon”. Az angol elv: „minden formájú ló tudhat futni" talán jobban megközelíti a valóságot >>>

Halász Judit színésznő középiskolás korában került kapcsolatba a lovakkal és a lovaglással, amikor egyik osztálytársnője javaslatára hatan - mind leányok- felkeresték a budapesti lovardákat. Nem volt könnyű, de végül a Budapesi Honvédnál sikerült >>>

Képzési gyakorlat: Némethy Bertalan nyomán

 

 

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.
Tel./fax: 06-22-345-522
Mobil: 06-30-9396.632
lovaskalendarium@chello.hu