Lajkó Félix 2013-as kishegyesi koncertjén több lipicai ló is fellépett. A vajdasági Kishegyesen tartott Dombos Fest keretében lépett fel a művész, aki az állatok között zenélt közönségének. Az első alkalommal 2012-ben létrehozott és bemutatott produkciót 2014 nyarán megismételte alkotó társaival a virtuóz zenész.
Lajkó Félixnek és feleségének három saját lova van. Az első úgy került hozzájuk, hogy Félix megszánta az állatot, akit gazdája a vágóhídra akart küldeni. Ő így fogalmaz: azért vette meg, hogy ne legyen belőle kolbász - volt olvasható a vajdasági Magyar Szóban, amely arról is beszámol: a virtuóz nagyon szeret kimenni a tanyára, és csak nézni a lovakat
"Lajkó Félix ördöngös improvizációjához nagyon nehéz elképzelni, hogyan tud a féktelen művész együttműködni az állatokkal, amelyek azért mégiscsak fegyelmezetten végzik, amit oktatójuk kér tőlük" - írja a lap, amely szerint a koncerten látható volt, hogy nemcsak együttműködött a hegedűvirtuóz a lovakkal, hanem együtt olyan fergeteges hangulatot voltak képesek teremteni, ami egyszerre volt felemelő, bámulatos, csodálatos.
"Örömpercek voltak a közönség számára a frenetikus zene, a lovak kecses mozgása és Kappel Edit elegáns mozdulatai. Kifinomult rezdülésekből értették egymást. A vágtázó lovak látványa mellé dinamikus zenét hallott a közönség, és a lassú mozgást is követte a zene" - tudatja a lap.
Kappel Edit, a szilvásváradi állami ménes lovasoktatója azt mondja, a kültéri fellépés mindig nehezebb. Sokkal több a zaj meg a zavaró körülmény a lovak számára. Az ő feladata megteremteni azt a bizalmas viszonyt a lovakkal, hogy mindezek ellenére rá figyeljenek - nyilatkozta a lovasoktató a Magyar Szónak.
Kappel Edit
– Színpadi művekhez, koreográfiákhoz is szerzett kísérőzenét. Jelenleg milyen terület foglalkoztatja a társművészetek közül?
– Bartos Erika gyermekkönyvíró szeretné, ha a kötetéhez írnék ajánlót. Van egy-két szövegem hozzá, amihez kitaláltam melódiát. Megspékelem kottával is. Több filmhez írok majd zenét, de még nem beszélhetek róla. Emellett Kappel Edit, az Állami Lipicai Ménesgazdaság lókiképzője és lovasedzője felkért egy estre, ahol lovakat mozgat, én meg hegedülök hozzá. Az OTP Lovas Világkupán láttam egy rövid bemutatóját. A feleségem kereste meg őt, aki szintén lovasedző.
– Milyen a viszonya a lovakhoz?
– Van belőlük három. Érdekes velük az együttlét.
– Szokott nekik zenélni?
– Persze, de hát nem nagyon érdekli őket. Annak ellenére, hogy sokkal jobb a hallásuk, mint az embereknek.
– A magyar kormány részéről komoly propaganda-hadműveletek zajlanak a külhoni magyarság bevonására, a nemzeti öntudat erősítésére. A Vajdaságból nézve ez milyennek tűnik?
– Noha Szerbiában lakom, Palicson, mégsem vagyok benne az ottani életben. Van úgy, hogy többet tartózkodom külföldön, mint otthon. Ha van magyar állampolgárság, ha nincs, az ember a kultúrában, a beszédben tudja megtartani a magyarságát. Sajnos manapság az a tendencia, hogy ezt is próbálják átfordítani a politikára. És ez tőlem nagyon távol áll.
– Bizonyára előfordult, hogy meg akarták nyerni párt- vagy egyéb kampányokhoz „arcnak”…
– Hogyne, de soha nem vállaltam el. Nem szeretek lekötődni sehol, még akkor sem, ha valamivel egyetértek. A magánemberekben hiszek. Ott tartok, hogy egy jó étel többet ér, mint száz beszéd...
- Forrás: szabadfold.hu
Névjegy
- Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született, jelenleg Palicson él a feleségével és a kislányával. A szabadkai zenei középiskolát másodévesen elhagyta, és Budapesten a Dresch Quartet tagja lett. Számos ismert zenésszel dolgozott együtt, mint Szabados György, Boban Markovic, Boris Kovac, a francia Noir Désir zenekar. Kísérőzenéket írt Jancsó Miklós, Sára Sándor, Grunwalsky Ferenc filmjeihez. Bertók Lajos tragikus halálát követően elvállalta a Delta című Mundruczó-film főszerepét.
