Ló-AIDS: Veszélyes lóbetegség fenyeget?

2015.04.07 22:33

Nemrég olyan fertőző betegséget kapott el Magyarországon egy ló, amely ha elterjedne, megrázná az egész magyar lovas közösséget. A beteg állatot leölték, és az állat-egészségügyi járványhelyzet olyan szintű volt, hogy még a Makovecz Imre tervezte istálló bokszainak ajtaját, de még a vasvilla nyelét is elégették. De más források úgy tudják, az állatorvosi egyetemhez tartozó klinikán egyáltalán nem kezelték olyan profin a helyzetet, ahogy utólag állítják, ezért többen rettegnek a járványtól. Miközben a cikken dolgoztunk, a rendőrség is feltűnt a klinikán, bár eljárás egyelőre nem indult.

„Nagyon bizakodva, de halkan mondom, hogy talán túl az életveszélyen. Vasárnap este került Üllőre a nagyállat klinikára. (…) ő az én 14 éves anglo-arab kancám. A gyerekem. Vér volt a vizeletében, a székletében, vérzett az orra, nehezített a légzése, 40 a láz. Innen visszajönni kell. Itthon várja az anyja, aki már depresszióval küzd” – így írt március elején egy beteg ló gazdája – azóta levett bejegyzésében – a Facebookon.

Pár nappal később értesítették, hogy az állatot azonnal el kell altatni egy súlyos betegség, a fertőző kevésvérűség (FKV) gyanúja miatt. A köznapi néven ló-AIDS-ként is emlegetett betegség annyira fertőző, hogy a járvány megelőzése érdekében az illetékes hatóság azonnali szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be: zárlat lépett életbe a klinika területén, teljes fertőtlenítést rendeltek el, minden ott lévő lovat vizsgálnak, de minden más olyan állat gazdáját is értesítették, amellyel ottléte alatt bármilyen kapcsolatba kerülhetett a ló. A járvánnyal fenyegető helyzet súlyát jól mutatja, hogy információink szerint a már 8 napja benn tartott vírushordozó állat gazdája szeretett volna elbúcsúzni kedvencétől, akit még világra is ő segített, de nem lehetett pár órát sem késlekedni a leölésével, ami alatt odaért volna dunántúli otthonából.

Állatorvosnál - képünk illusztráció
Fotó: AFP / Peter Ginter

Ez eddig egy szomorú, de a racionális szempontok alapján dicséretes gyorsasággal elhárított állat-egészségügyi járványhelyzetnek tűnik, csakhogy az eset után nem sokkal a hvg.hu-nak eljuttatott információk mindennek ellentmondanak. Az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásaink szerint a meglehetősen tipikus tüneteket produkáló lóról sejthették volna, hogy karanténba kell helyezni, ezt mégsem tették meg. Így a klinikán kólikás istállónak nevezett részen vele együtt tartózkodó más állatokkal is érintkezett, sőt – mielőtt még a zárlat életbe lépett volna – több ilyen lovat is „sutyiban” hazaengedtek, pedig nem kizárt, hogy így elkaphatták a betegséget – állították. Szerintük a klinika vezetése ezek után félretájékoztatta a közvéleményt a ló állapotával kapcsolatban, hogy magukat védjék egy potenciálisan országos járvánnyal fenyegető helyzetben.
 

  • Nehéz felismerni

Az egyujjú patások (ló, szamár, öszvér) fertőző kevésvérűsége (FKV) fertőző betegség, és mivel az állatorvosok többsége praxisában már nem találkozott a betegséggel, csupán a tankönyvekben olvashatott róla, illetve mivel az enyhébb lefolyású megbetegedések során az állatok nem feltétlenül mutatják a fertőző kevésvérűségre tipikusan jellemző tüneteket (pl. sápadt nyálkahártyák pontszerű bevérzésekkel), így a betegség diagnosztizálása sem egyszerű. (forrás: Lovasok.hu)

Se oltás, se gyógymód, ha megkapta: altatás

Az tény, hogy a fertőző kevésvérűség rettegett lóbetegség. Ha egy állatról kiderül, hogy hordozza a vírust, akkor akár mutat tüneteket, akár tünetmentes hordozó, mérlegelés nélkül – ha az előírt szűréseken részt vett, akkor állami kártalanítás mellett – leölik. Megelőző oltás és gyógymód nem létezik, ha elkapta a vírust, akkor hiába tünetmentes, élete végéig fertőz. Márpedig a vírust főleg rovarok (legyek, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, de fertőződhet más érintkezéssel, olykor akár közös etetéssel, de bélsárral is.

A lovaknak elvileg kötelező 3 évente (bizonyos esetekben évente) szűrővizsgálaton átesni, csakhogy forrásaink szerint itt van az első hiba a rendszerben: nagyon sok tulajdonos elmulasztja az előírt vizsgálatot. A Lóklinikán elaltatott ló gazdája sem volt elég gondos ebből a szempontból, az esetről kiadott hatósági közleményben ki is emelték, hogy az utolsó kötelező vérvizsgálatát 2005-ben, vagyis 10 éve végezték el. Úgy tudjuk, nem hanyagságból: a ló itt született, az anyjával együtt, kizárólag saját használatra tartották, soha nem vitték versenyre, rendezvényekre, ahol más állattal is kapcsolatba került volna, valószínűleg ezért gondolták, hogy nincs kitéve fertőzésveszélynek.

Az Európai Unió nagy része mentes a fertőző kevésvérűségtől, papíron Magyarországon is nagyon ritkák ezek az esetek, és ezt mentességet mindenáron meg is akarjuk őrizni. Csakhogy Románia csatlakozásával és így a román határok megnyílásával a helyzet 2007 óta megváltozott, mert ott a ló-AIDS köztudottan jelen van. Ha nálunk is hasonló mértékben elterjedne a betegség, mint Romániában, akkor az unió a Romániával szemben létező szigorításokat Magyarországra is kiterjesztené, többek közt a lovak szállítására nézve. Valamennyi forrásunk egyetértett abban, hogy ez felbecsülhetetlen károkat okozna gazdaságilag, és gyakorlatilag tönkrevágná a magyar lótenyésztés hírnevét. Csak egy példa: jelentős bevételkiesés okozna, hogy a külföldi lovasok már azt meggondolnák, eljöjjenek-e itteni versenyekre, hiszen nem kockáztatnák sokmilliós értékű lovuk életét.

A romániai veszélyről forrásaink szerint a magyar lovas társadalom egy része egyszerűen nem vesz tudomást, előzetes szűrés nélkül hozzák-viszik a lovakat. Vannak, akik az olcsóbb ottani árak miatt a határon túlról veszi a lovakat, vagy egyszerűen átmennek lovastúrázni. De az állatorvosok kifejezett kérése ellenére sokan vesznek részt a Csíksomlyói Búcsún saját állatukkal. Kifejezetten rémisztő képet festenek a búcsú miatt kiadott hatósági figyelmeztetések, amelyek próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a Romániából esetleg fertőzötten hazatérő lovak a szúnyoginvázió miatt a teljes magyar állományban elterjeszthetik a betegséget.

Miért nem különítették el?

„A lovas szektor azért nem a milliárdos sertéstenyésztés, bár egy-egy állat komoly értékkel bír, de összességében nincs akkora gazdasági súlya a területnek, ezért kevésbé foglalkoznak vele” – mondta egy forrásunk. Szerinte a március eleji lóklinikai eset jelentősége, hogy megmutatta, reális egy járvány kitörése, mert még az állatorvosok sem veszik elég komolyan a veszélyt. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a ló gazdája által a közösségi oldalon megosztott, majd eltávolított fotón látszik, ahogy az állatorvosi egyetem egy hallgatója láthatóan kesztyű nélkül simogatja a lovat. Több lovas forrásunk állította azt is, hogy a vérző állatot nemhogy elkülönítették volna, több bokszba is berakták.  „Többhetes kórelőzménye volt az állatnak, a magas láz és a vérzés is elég egyértelmű, mégsem izolálták, míg megjönnek az eredmények. Sőt, amikor befutott a pozitív eredmény, állítólag más ott lévő állatokat hazaengedtek: megsúgták a tulajdonosoknak, hogy jön a zárlat – állította a klinikát közelről ismerő forrásunk. „Ha nem lesz járvány, az kizárólag a szerencsén fog múlni, mert ez az állategészségügyben olyan, mintha orosz ruletteznénk az ebolával” – mondta.

Huszárruhába öltözött lovas zarándokok indulnak Székelyudvarhelyről Csíksomlyóra
Fotó: MTI / Haáz Sándor

Kívülről viszont úgy tűnhet, az országos központnak számító, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karához tartozó Lógyógyászati Tanszék és Klinika helyesen járt el, sőt saját közleményükben még dicsérik is saját elővigyázatosságukat. Mint írják, a ló atipikus tüneteket mutatott – vagyis pont, hogy nem volt erre a betegségre jellemző láza, vérzése, illetve lépmegnagyobbodása, „ennek ellenére a specialistáik” mindenre gondolva „beküldtek vért az intézetbe, melynek pozitív eredménye alapján rendelte el a hatóság a szükséges intézkedéseket”.

Nem stimmelnek a tünetek

Több lovas pont erre kapta fel a fejét, ugyanis a hivatalos tájékoztatás teljesen ellentmondott annak, ahogy a saját gazdája nem sokkal korábban részletesen írt szerencsétlen vérző, magas lázzal küzdő jószágról. Erre többen nyíltan rákérdeztek az internetre kitett közleményeknél, egyikük az illetékes Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján egyértelműen felteszi a kérdést: „mi történt valójában, mert a ló tüneteiről a Lóklinika és a tulajdonos leírása szöges ellentétben áll”. „A fertőzött ló közelében lakom, 3 lovam van, közös az állatorvosunk is” – írta egy másik lótartó a hivatal közleménye alatt –, de „semmiféle értesítést, megkeresést, figyelmeztetést nem kaptam sem állatorvosi, sem hatósági részről”. A hvg.hu-nak többen állították, hiába várták a hatóság reagálását, hallgatás volt a válasz a közösségi oldalon, ahol elvileg tájékoztattak a történtekről. A fent idézett bejegyzésnél egyébként látszik, hogy a még március 24-én feltett kérdésre is csak április 1-jén válaszoltak – nem sokkal az után, hogy megkerestük a hivatalt kérdéseinkkel.

„Ez az eset precízen megmutatta, hány helyen recseg-ropog a rendszer. Ebben az esetben felelőtlen lépések sorát láthatjuk” – mondta a hvg.hu-nak egy, a klinikára lovakat beküldő állatorvos. Ugyanis ha a lótartóktól a klinikán át a hatósági és privát állatorvosokig mindenki betartaná a járványvédelmi szabályokat, akkor ilyen eset legfeljebb elkerülhetetlen kivételként fordulna elő, azonban szerinte a jelenlegi „öntelt és nemtörődöm magatartás” miatt kódolva volt, hogy előbb-utóbb komoly következmények lesznek. „Mit várunk, amíg nemcsak a lótartók, de még az állatorvosok egy része sem veszi komolyan az ilyen helyzeteket? Amikor nem ritkán a tulajdonos hozzáállása is az, hogy a milliós értékű lovának szűrésére minek költsön még 10 ezer forintot?” – sorolta.

Még a villa nyelét is el kellett égetni

„Ha a hírek igazak az eset menedzseléséről, akkor véleményem szerint hibázott a klinika” – mondta a Lóklinikával rendszeres kapcsolatban álló állatorvos arra, hogy forrásaink szerint a lovat nem különítették el megfelelően. „Eleve a Lógyógyászati Tanszék és Klinika Makovecz Imre által tervezett üllői épülete járványügyi szempontból nem védhető. Minden csupa faburkolat, gyakorlatilag nincs boksz, ami ne tartalmazna fát. Maga az épület impozáns, mint a Makovecz-épületek általában, de a funkcionalitást is nézni kellene. Elég elmenni a bécsi egyetemig: zsalubetonból épített olyan bokszok, ahol a lovak nem tudnak egymással érintkezni, korróziós acél, sterilizálható ajtók, mosható falak” – magyarázta.

Pontosan ezért forrásaink szerint a Lóklinikán elaltatott állat miatt elrendelt fertőtlenítés azt jelentette, hogy el kellett égetni egy csomó mindent. "A kólikás istállóban, ahol a lovat tartották, a bokszok ajtaja és fala fémkeretben lévő fa, ezt mind elégették. De több ezer kiló szénát, mindent, ami csak fertőződhetett, még a villa nyelét is" – mondta a belső helyszínt jól ismerő egyik forrásunk.

  • Most mentesek vagyunk

Magyarország 1996 óta hivatalosan mentes a betegségtől, a 2000-es évekig csak szórványos megbetegedések fordultak elő. A legijesztőbb európai példa Írországé, ahol a fertőző kevésvérűséget 2006. június 15-én diagnosztizálták először, korábban ott soha nem fordult elő a betegség, így nem is szűrték a lovakat. Azonban egyetlen Olaszországban készített, csikóknál alkalmazott fertőzött vérplazma-készítmény elég volt ahhoz, hogy egy egész istállónyi állatot le kelljen ölni. A fertőző kevésvérűség 2010-ben újra megjelent Magyarország mellett az EU több államában Románia csatlakozása után.
(forrás: Lovasok.hu)

„Professzionális módon” jártak el

A névtelenséget kérő állatorvos szerint ha „ilyen súlyos hibák történhettek”, és ezt utána nem kommunikálták a veszélyhelyzetnek megfelelően, az „jól mutatja a felelősségtudatot”. „Megdöbbentő, hogy olyankor szerveztek itt még továbbképzést is, amikor még fennállhatott a járványveszély” – állította. „Ezért nem a személyes ego és a pozícióféltés körül kellene forognia mindennek, hanem stratégiailag kellene nézni az ország, a lótartók és a klinika érdekeit” – jegyezte meg. Hogyan küldjek én oda állatorvosként ezek után egy állatot, ha nem tudom biztosan, hogy nem rejtett betegséggel fog kijönni, ami majd egyszer robban?” – tette fel a kérdést.
„Meggyőződésem, hogy a klinika professzionális módon járt el a beteg vizsgálata, kezelése és a betegség diagnosztizálása kapcsán. Otthonában hónapokon át kezelték, és nem tudtak diagnózist felállítani az atipikus tünetek alapján. Ennek ellenére a klinikán egy héten belül diagnózist tudtunk felállítani az intézet és a szakemberek segítségével” – közölte kérdésünkre Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője, a lósebészet szakmai felelőse.
Megismételte a közleménybe foglalt állítást, miszerint a ló nem mutatott tipikus tüneteket, amikor a klinikára érkezett, „ilyen tipikus tünet a lépmegnagyobbodás, a láz, a vérszegénység, a vérzések a nyálkahártyán stb.” Felvetettük, hogy a tulajdonos nyilvánosan egészen más, tipikus tünetekről írt. „Nem láttam a tulajdonos leírását, a beérkezéskori kórelőzménye áll rendelkezésemre, otthonában hónapokon keresztül volt kezelve, sem ő, sem a lovat a praxisban kezelő kollégák nem nyilatkoztak tipikus tünetekről, nálunk pedig, ahogy említettem, a ló nem tipikus tünetekkel érkezett be" – válaszolta. Szerinte azonnali elkülönítése így nem volt indokolt, mert ezt „lázas, hasmenéses, idegrendszeri tüneteket mutató – összefoglalóan különböző fertőző betegek –, valamint váladékozó fertőzött sebbel rendelkező betegek” esetében alkalmazzák.
Rákérdeztünk arra is, hogy a lovat miért kellett több boksz közt hurcolni, mire azt a választ kaptuk a klinika vezetőjétől, hogy „a vérrel szennyezett boksz kitisztítása és fertőtlenítése szükségszerűvé teszi, hogy a lovat áthelyezzük egy másik bokszba” – írta. Ez viszont ellentmondásnak tűnik, hiszen ezek szerint volt tisztítást igénylő vér a bokszban, amit állatorvos forrásunk sem értett. Ha ilyen szintű direkt vérzése volt az állatnak, akkor kizártnak tartotta, hogy még pontszerű bevérzései sem voltak a nyálkahártyán, ahogy azt a hivatalos közleményében állította a klinika.
A tanszékvezető megerősítette, hogy valóban hazaengedtek több lovat aznap, amikor a fertőzésgyanú „nem hivatalosan” beigazolódott, de valamennyi, a „beteg istállóban megfordult, és időközben hazament, vagy hazafelé tartó lovak esetében otthonukban rendelt el helyi zárlatot a hatóság”, így ebben sem lát semmi kivetnivalót.

Bodó Gábor határozottan visszautasította, hogy félretájékoztatták volna a közvéleményt, szerinte ezen a téren is korrektül jártak el. „A klinika Facebook-oldalán több mint 30 000 látogatást dokumentáltunk ezzel a témával kapcsolatban három nap alatt” – érzékeltette az érdeklődés nagyságát.

A hatóság hiányosságokat talált

Úgy tűnik, a hatóság ennyire azért nem elégedett a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának klinikájával, kérdéssorunkra adott részletes válaszukban ugyanis azt írták, hogy „a járványügyi nyomozás során felhívták a figyelmet a Lóklinika járványvédelmi tervének és intézkedési rendjének hiányosságaira”. „A javító intézkedések folyamatban vannak. A továbbiakban azokat a sürgősséggel érkező lovakat, amelyek nem útlevéllel és a benne foglalt megfelelő vérvizsgálati eredményekkel érkeznek, izolációs bokszokban fogják elhelyezni” – szól a Nébih hivatalos válasza. A kevésvérűség gyanújáról március 9-én értesítette őket a laboratóriumuk, még aznap megtették a kötelező hatósági intézkedéseket.

Információink szerint a rendőrség múlt héten kiszállt az üllői klinikára, méghozzá az elaltatott ló esetével kapcsolatban. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Beluzsárné Belicza Andrea megerősítette, hogy „az Üllői Rendőrőrs munkatársai állampolgári bejelentés alapján, adatgyűjtés céljából jelentek meg” a helyszínen. Mivel ez idáig nem merült fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja, nem indult a rendőrségen eljárás – tette hozzá.

Veszélyben a magyar lovak?
Fotó: Túry Gergely

A Nébih szerint jelenleg mindent megtettek a járvány megakadályozásáért, a kólikás istállóban a kritikus időszakban megfordult lovak hatósági megfigyelés alatt állnak. Egy részük a klinikán, a többi a származási helyükön a szükséges 90 napig karanténban lesz, amely során többszöri vérvétellel bizonyosodnak meg arról, hogy az állat fertőződött-e. Ugyanakkor szerintük „elhanyagolható volt” a megfertőződésük esélye. Továbbítottuk a Facebookon sokáig válasz nélkül hagyott, fertőzött lóhoz közel lakó állattartó kérdését is, mire azt közölték: „a fertőzést közvetítő vérszívó ízeltlábúak az adott évszakban nem aktívak”. Bár a kérdező határozottan állította, hogy szomszédos lakosként nem kapott semmilyen tájékoztatást, a Nébih erre a felvetésre azzal reagált, hogy „a beteg állat járványtanilag veszélyeztetett környezetében a hatósági ellenőrzés és a szükséges intézkedések megtörténtek”.
MIvel egy potenciális járványhelyzetben a tájékoztatás alapvető fontosságú, rákérdeztünk a hatóságnál arra is, hogy miért töröltek a Facebookon posztokat, amelyekben lovasok érdeklődtek a helyzetről. A Nébih állította, a hivatalos Facebook-oldalukra érkezett egyetlen bejegyzést, hozzászólást sem töröltek. Nem sokkal később azonban pont itt, az oldalukon tulajdonosok nemcsak kérdőre vonták a hivatalt ugyanezért, de be is linkelték a törölt posztot.
Sikerült találnunk egy, az elaltatott állat közvetlen közelében élő lótulajdonost, aki aggódik, mert mint mondta, nem messze van egy lókereskedő, és mi van, ha a szúnyogok mégis terjesztik már a vírust, amit eddig ő sem ismert, csak azóta olvasott utána egy szakkönyvben. „Olyan becslés is van, hogy Romániában a lovak akár fele fertőzött, de nem hullik el, csak vírushordozó és fertőz. Nagyon nehéz kérdés, de lehet, hogy szigorúbb ellenőrzéssel ’zárni’ kellene a határt ebből a szempontból. Utána pedig leszűrni minden magyar lovat, még akkor is, ha az lesz a vége, hogy pár százat végül el kell altatni. De az összes többi biztonságban lesz.”

Kell-e félni? Mi a teendő?

„A járványügyi helyzet nem rosszabb, mint az elmúlt években. A veszélyt azoknak a tulajdonosoknak a lovai jelentik, melyek érintkezésbe kerülnek más lovakkal, de a kötelező szűrést elmulasztották” – közölte a Nébih. A hatóságnak bejelentett legális lovas rendezvényeken csak olyan ló vehet részt, ami rendelkezik egyedi azonosítóval, lóútlevéllel és egy évnél nem régebbi negatív szűrővizsgálattal fertőző kevésvérűségre és takonykórra nézve.
Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték-e a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett-e. Ilyen területről érkező vagy 3 évnél nem régebbi érvényes szűrővizsgálattal nem rendelkező lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet – ajánlották. A Lovasok.hu részletes interjúban foglalkozott a kérdéssel.
A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy a lótulajdonosoknak tisztában kell lenniük a lótartással járó felelőséggel és kötelezettségeikkel, így tudják leginkább megvédeni állataikat a betegségektől:
- Valamennyi lovukon végeztessék el a háromévente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.
- Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
- Ne tartsák a lovukat olyan helyen, ahol nincs rendszeresen elvégezve a lovak kötelező fertőző kevésvérűség, valamint takonykór-szűrővizsgálata.
- Állatorvosi beavatkozást (injekció-beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen szakember által.
- Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálat eredménye negatív lett.

  • Szerző: Gergely Zsófia
  • Forrás: HVG

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.

Telefon: 06-30-9396-632