A természetes kiválasztódás jelentősége a lótenyésztésben

2018.02.07 18:44

A természetes kiválasztódásnak a lótenyésztésben különösen nagy a jelentősége. Ez a téma mindig is foglalkoztatta a tenyésztőket. Egy korabeli szakmai írás megmutatja, miként vélekedtek minderről 80 évvel ezelőtt a hozzáértők >>>

A természetes kiválasztódásnak vagy kiválogató­dásnak az állattenyésztés minden ágában nagy jelentősége van. Csak az olyan állat életképes, amely hozzá­idomul azokhoz a követelményekhez, amelyeket a környezet vele szemben támaszt. A külső világ befo­lyása alól egy állat sem vonhatja ki magát, és az az állat, amelyik a külvilág által támasztott követel­ményekhez alkalmazkodni nem tud és azokat a nehéz­ségeket, amelyeket a külvilág útjába hoz, leküzdeni nem bírja, elcsenevészedik, életképtelen lesz és elpusz­tul. A természetes kiválasztódás tehát az állattenyésztőnek abban van segítségére, hogy az élet­képtelen, a környezet követelményeihez alkalmaz­kodni nem tudó és szerkezetben, működésben e köve­telményekhez hozzáidomulni képtelen egyedeket ter­mészetes úton kiselejtezi, vagy legalább is olyan külső jeleket nyom rájuk, amelyek alapján azok felismerése és kiselejtezése lehetővé válik.
A természetes kiválasztódás tulajdonképpen a tenyésztés egy neme és a mesterséges tenyésztéstől csak abban különbözik, hogy itt maga a természet rostálja meg az állatokat és állít a gyönge, életkép­telen állatok elé olyan akadályokat, amelyekkel azok megbirkózni nem tudnak.

A természetes kiválasztódásnak a lótenyésztésben nagyobb a jelentősége, mint az egyéb hasznosítású állatok tenyésztésénél.
A lótenyésztés költséges állattenyésztési ág. Ál­landó piacuk csak a jó és nagy teljesítő képességű lovaknak van, míg a kevésbé jó és kevésbé értékes lovak sokszor eladhatatlanok. A lótenyésztőknek fokozottan kell tehát arra törekedniük, hogy tenyész­tésbe csak olyan lovak kerüljenek, amelyeknek teljesítőképessége nagy, mert csak ilyen lovaktól remél­hetők értékes és hasznos utódok. Másrészt fontos gazdasági érdek, hogy olyan csikó fölnevelésére ne vessünk nagy súlyt, amelyből nagy teljesítőképességű ló a legokszerűbb tartás mellett sem lesz.
A lovak teljesítőképességének a meghatározása azonban jóval nehezebb, mint egyéb hasznosítású állatoké. Azt nem lehet olyan egyszerűen lemérni, mint pl. tej termelő állatoknál a tej mennyiségét és nem lehet olyan pontosan meghatározni, mint ahogy pl. a vágósúly a hústermelő állatok teljesítőképességéről tájékoztat.    .
A ló sokféle képessége révén lehet értékes. Erején kívül ügyessége, kitartása, ugróképessége, vérmér­séklete, tanulékonysága jelentős értékek lehetnek és e tulajdonságok mindegyike értékessé teheti azt. A sok értékes tulajdonságot még a kipróbálás is csak akkor jelzi teljes egészében, ha az sokirányú. Az egyirányú kipróbálás nem jelzi a ló valamennyi értékes tulaj­donságát. Az ilyen kipróbálás nagyon sokszor csak a ló egyirányú tulajdonságára mutat rá, amely mellett más értékes tulajdonságok rejtve maradhatnak. A különböző versenyek (sík-, gát-, akadályversenyek, military, távhajtási és távlovaglási versenyek; húzó ­és vontatóversenyek stb.) szintén csak részben tájé­koztatnak egy ló teljesítőképességének a nagyságáról.

A ló teljesítőképességének szabatos meghatáro­zásánál még nehezebb azt megjósolni akkor, ha a kipróbálásra alkalom nincs. A küllemi bírálat nagyon bizonytalan mód ahhoz, hogy egy ló várható tel­jesítőképességét megjósolhassuk. A küllemen kívül a ló teljesítőképessége a kondíciótól és a konstituciótól is függ, e két utóbbi tényező milyensége pedig csak nagyon hozzávetőlegesen állapítható meg külső jelek­ből. De maga a küllem sem az a biztos támpont; ami a teljesítőképesség pontos megjósolását lehetővé tenné. Éppen a legutóbbi időben ismert teljesítőképességű lovakon végzett mérések igazolták, hogy több testrész fejlettsége és aránya nem befolyásolja úgy a teljesítőképességet, mint ahogy azt régebben hittük és hogy nem egy régi nézetünket, amely küllem és teljesítőképesség közti összefüggésre vonatkozik, e mérések alapján módosítanunk kell. Így csak példának említjük meg azt, hogy az újabb vizsgálatok szerint sem a lapocka hosszának, sem fekvésének nincs a ló teljesítőképességére olyan döntő befolyása, mint ahogy azt régebben hittük, vagy hogy a mellkas alakulása sokszor nem gyakorol olyan erős befolyást a teljesítőképességre, mint ahogy azt a küllemi bírálat eddig tartotta. A harmonikus, tetszetős formájú, arányos küllem széppé teheti a lovat, de hasznos, értékes, nagy teljesítőképességű egyedül a tulajdonságok alapján még nem lesz mindig.
A lovak teljesítőképességének a megjósolásánál még nehezebb a fejlődésben lévő csikó várható teljesítőképességének a megjósolása. Minél fiatalabb a csikó, annál nehezebb fejtörést okoz annak eldöntése, hogy mi válhat belőle és majdnem lehetetlen a jóslás akkor, ha a csikó származása és tartásviszonyai ismeretlenek előttünk.

A természetes kiválasztódás segítségünkre lehet abban, hogy már fiatal korban tájékoztasson bennünket legalább egy bizonyos fokig a csikó értéke felől és lehetővé teszi a meg nem felelő csikók kiválasztását és szükség esetén azok kiselejtezését, ha a természetes kiválasztódás érvényesüléséhez az előfeltételeket biztosítjuk.    ­
A természetes kiválasztódás ugyanis csak bizonyos előfeltételek mellett érvényesülhet. Az időjárás viszontagságaitól túlzottan óvott, folytonosan istállóban vagy szűk karámban tartott, a szükséges mozgásban akadályozott, mindennemű külső behatástól féltve őrzött és a takarmányozási tudomány, minden fortélyával nevelt csikók között a természetes kiválasztódás nem érvényesülhet. A gyengéket az erősektől, az életképteleneket az életképesektől s a csökkent életenergiájú csikókat a szilárd szervezetűektől a természet csak akkor különítheti el, ha a csikókat természetszerűen, azaz úgy tartjuk, hogy tartási módjuk későbbi rendeltetésükkel összhangban van és az testalkatuk és szervezetük olyan irányú kialakulást biztosíthatja, amely a későbbi használatnak legjobban kedvez.    
Tudjuk, hogy teljesen külterjes módon a keresletnek minden tekintetben megfelelő ló ma már, nem nevelhető. Emiatt a természetes kiválasztódás érvényesüléséhez azokat a feltételeket, amelyek között az tisztító hatását teljes egészében zavartalanul kifejtheti, biztositani ma már nem lehet Az is ismeretes azonban, hogy az állattenyésztési és állatorvosi tudomány mai fejlettsége könnyen lehetővé teszi, hogy a születésüktől fogva életképtelen csikókat is fölneveljük és ilyen módon azok is tenyésztésbe kerülhetnek. A két véglet között kell tehát a csikónevelés helyes módját kijelölnünk, mert minőségbeli javulás még a legtárgyilagosabb és legnagyobb hozzáértéssel keresztülvitt mesterséges kiválasztás mellett sem várható mindig abban az esetben, ha a természetes kiválasztódás érvényesülésének teret nem engedünk.
Gazdasági és nemzetvédelmi érdek, hogy a lótenyésztés terén minden rendelkezésünkre álló eszközzel a minőséget fejlesszük és ne sok lovat és csak szép lovat, hanem jó lovat igyekezzünk tenyészteni. A természetes kiválasztás folytán előálló apadás csökkenti a lóállományt és az egyes tenyésztőt károsodással sújtja. Ezért is van hajlandóság arra, hogy azt érvényesülni ne engedjük. Országos lótenyésztési szempontból azonban föltétlenül hasznos annak szelektáló befolyása, mert lóállományunk minőségbeli javulására vezet és versenyképességünket hathatósan előmozdítja.

  • Ásványi Ernő dr.
  • 1938. április 3.
  • A csatolt képeket nem tartalmazta az idézett, eredeti írás, azok e friss publikáció illusztrációi.

A meddőség száz évvel ezelőtt, a 20. század elején is élénken foglalkoztatta  a lovas közvéleményt és a szakembereket >>>

A tenyésztőnek legkiemelkedőbb tulajdonsága legyen, hogy állatait, amelyekkel mint tenyésztő foglalkozik, szakszerűen tudja megbírálni... Thiringer Vilmos cikke 1930-ból >>>

Úgy mutatja meg ez a videó az izlandi ló ötfajta jármódját, ahogyan még sohasem láthattuk. Az erős, szívós és intelligens Izlandi póni tényleg egyedülálló lófajta >>>

Az, aki az „ideális”, a „korrekt” ló fogalmát pontosan meg akarja határozni, abba a hibába eshetik, mint a szerelmes férfiú, kinek „csak egy szép leány van a világon”. Az angol elv: „minden formájú ló tudhat futni" talán jobban megközelíti a valóságot >>>

Halász Judit színésznő középiskolás korában került kapcsolatba a lovakkal és a lovaglással, amikor egyik osztálytársnője javaslatára hatan - mind leányok- felkeresték a budapesti lovardákat. Nem volt könnyű, de végül a Budapesi Honvédnál sikerült >>>

Képzési gyakorlat: Némethy Bertalan nyomán

Gregor bernadett: Gyönyörűség, ha a ló hátán ületek

A csikós tizenhárom

Lovardasirató

Lénárd Béla - A lovak tanítómestere volt

Oroszlán Szonja lóra pattan

A lovak állították lábra a lebénult sportoló lányt

Halász Judit, a majdnem európa bajnok lovas

 

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.
Tel./fax: 06-22-345-522
Mobil: 06-30-9396.632
lovaskalendarium@chello.hu