Tanulmány bronzkori lovas nomádokról

2019.03.02 16:12

Szinte kizárólag húson éltek, mégis makkegészségesek voltak a bronzkori mongol lovas nomádok >>>

A bronzkori Mongóliában nem gyötörték betegségek és szervi nyavalyák a lakosokat, legfeljebb a nomád életvitel és a testi erőszak következtében beszerzett sérüléseik miatt estek ágynak – állítja az ausztrál antropológiai szakfolyóirat, a HOMO novemberi számában megjelent tanulmány. A pusztai pásztorkodást folytató lovasok sokkal egészségesebbek voltak, mint a letelepedett földművelő kortársaik, állapították meg a cikk amerikai, új-zélandi és mongol régész-antropológus szerzői, akik 25, az időszámítás előtt 4450 és 2650 között, a mai Belső-Ázsia sztyeppéin élt ember maradványait vizsgálva  jutottak erre a következtetésre. 
  • MAXIMUM HÚS, NO KENYÉR
A csontmaradványokban a kutatók nem találtak fertőző betegségekre, gyulladásos elváltozásokra utaló nyomokat, ahogyan az alultápláltság, a nyomelem- vagy vitaminhiány jeleit sem fedezték fel. Holott az ugyanebből a korból, de urbanizált területekről – például a közel-keleti termékeny félhold temetkezési helyeiről – előkerült leletek a D-vitaminhányos angolkórtól a skorbuton át a himlőig számtalan népbetegség nyomát őrzik. 
 
A bronzkori pusztai népek ezzel szemben mentesek voltak ezektől – idézi a tanulmányt a Science. A paleopatológiai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a sztyeppei nomádok szigorú fehérjediétát tartottak, tehát szénhidrátokat csak elvétve fogyasztottak, növényi táplálék legfeljebb a hús- és tejtermékek kísérőjeként került  szervezetükbe.
 
Jelenet az orosz-amerikai-mongol kooprodukcióban készült 2009-es Dzsingisz kán-filmből
 
  • EGÉSZSÉGES ERŐSZAK
Bár belgyógyászati és járványügyi szempontból a korabeli nomádok makkegészségesek voltak, traumatológiai szempontból már korántsem. A kutatók minden egyes maradványon találtak lovas balesetekeből és erőszakos – ahogy fogalmaznak, interperszonális összetűzésből – származó csontsérüléseket. A törött lábszár, a bevert orr, a repedt borda mindennapos lehetett a bronzkori pusztákon, ahogy a mai sportlovasoknál gyakran előforduló keresztcsonti és a medence alsó fertályán található ülőgumókopások, továbbá a térd- és bokaizületi deformációk is.
 
Korhű kantárok, zablák és nyergek a 2009-es orosz-amerikai-mongol Dzsingisz kán-filmben
 
A kutatási eredmények a lószerszámok evolúciójáról szóló elképzeléseket is frissítették. A régészek ugyanis a három évezreddel későbbi tatárjárások idején használtakkal szinte teljesen megegyező zablákat, kengyeleket és nyeregmaradványokat találtak, ami szerintük azt jelzi, hogy a bronzkorban a lovaglásnak már kiforrott technológiája volt.
 
  • VAJNA TAMÁS
  • Forrás: Qubit.
A kutatási eredmények a lószerszámok evolúciójáról szóló elképzeléseket is frissítették. A régészek ugyanis a három évezreddel későbbi tatárjárások idején használtakkal szinte teljesen megegyező zablákat, kengyeleket és nyeregmaradványokat találtak, ami szerintük azt jelzi, hogy a bronzkorban a lovaglásnak már kiforrott technológiája volt.A bronzkori Mongóliában nem gyötörték betegségek és szervi nyavalyák a lakosokat, legfeljebb a nomád életvitel és a testi erőszak következtében beszerzett sérüléseik miatt estek ágynak – állítja az ausztrál antropológiai szakfolyóirat, a HOMO novemberi számában megjelent tanulmány. A pusztai pásztorkodást folytató lovasok sokkal egészségesebbek voltak, mint a letelepedett földművelő kortársaik, állapították meg a cikk amerikai, új-zélandi és mongol régész-antropológus szerzői, akik 25, az időszámítás előtt 4450 és 2650 között, a mai Belső-Ázsia sztyeppéin élt ember maradványait vizsgálva  jutottak erre a következtetésre. 
 
Maximum hús, no kenyér
A csontmaradványokban a kutatók nem találtak fertőző betegségekre, gyulladásos elváltozásokra utaló nyomokat, ahogyan az alultápláltság, a nyomelem- vagy vitaminhiány jeleit sem fedezték fel. Holott az ugyanebből a korból, de urbanizált területekről – például a közel-keleti termékeny félhold temetkezési helyeiről – előkerült leletek a D-vitaminhányos angolkórtól a skorbuton át a himlőig számtalan népbetegség nyomát őrzik. 
 
A bronzkori pusztai népek ezzel szemben mentesek voltak ezektől – idézi a tanulmányt a Science. A paleopatológiai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a sztyeppei nomádok szigorú fehérjediétát tartottak, tehát szénhidrátokat csak elvétve fogyasztottak, növényi táplálék legfeljebb a hús- és tejtermékek kísérőjeként került  szervezetükbe.
 
 
Jelenet az orosz-amerikai-mongol kooprodukcióban készült 2009-es Dzsingisz kán-filmbőlFotó: Photo12
Egészséges erőszak
Bár belgyógyászati és járványügyi szempontból a korabeli nomádok makkegészségesek voltak, traumatológiai szempontból már korántsem. A kutatók minden egyes maradványon találtak lovas balesetekeből és erőszakos – ahogy fogalmaznak, interperszonális összetűzésből – származó csontsérüléseket. A törött lábszár, a bevert orr, a repedt borda mindennapos lehetett a bronzkori pusztákon, ahogy a mai sportlovasoknál gyakran előforduló keresztcsonti és a medence alsó fertályán található ülőgumókopások, továbbá a térd- és bokaizületi deformációk is.
 
A kutatási eredmények a lószerszámok evolúciójáról szóló elképzeléseket is frissítették. A régészek ugyanis a három évezreddel későbbi tatárjárások idején használtakkal szinte teljesen megegyező zablákat, kengyeleket és nyeregmaradványokat találtak, ami szerintük azt jelzi, hogy a bronzkorban a lovaglásnak már kiforrott technológiája volt.

LOVAS ÖRÖMÖK ÉS BÁNATOK: Balogh Valéria írása lovakról, emberekről, bizalomról és szeretetről >>>

Az angol királynő 4 éves korától lovagol:

II. Erzsébet királynő még hercegkisasszonyként csak négyéves volt, amikor megkapta első póniját. Aztán fokozatosan átvette apjától, VI. György királytól a lovak iránti szenvedélyt. Életében a mai napig fontos szerepet játszanak a lovak >>>

A Gucci divatcég reklámarca: a „lovagló angyal" >>>

Európai színvonalú lovasközpont épül Szilvásváradon >>>

Úgy mutatja meg ez a videó az izlandi ló ötfajta jármódját, ahogyan még sohasem láthattuk. Az erős, szívós és intelligens Izlandi póni tényleg egyedülálló lófajta >>>

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.
Tel./fax: 06-22-345-522
Mobil: 06-30-9396.632
lovaskalendarium@chello.hu