Garay Ákos

2014.01.01 16:13

Garay Ákos (Pusztaapáti, 1866. okóber 5. – Budapest, 1952. január 25.) magyar festő, grafikus, etnográfus. Rajzai feltűntek több, a Szent-Györgyhöz kapcsolható szerző könyveiben, valamint egyéb katonai tárgyú kiadványokban is.

Családja

  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédhadnagyként részt vett Garay Antal gyermeke, Garay János költő unokaöccse.
  • Felesége: Soós Gizella

Tanulmányai

  • 1882-től a budapesti Mintarajziskolában, majd Pécsen Irinyi Sándornál és 1884 és 1887 között pedig Münchenben a művészeti akadémián tanult Raupp és Hackl iskolájában.

Munkássága

  • Garay Ákos a lovakról, ménesekről és magyar huszárokról készült festményeivel és rajzaival vált országosan ismerté. A népélet témájú festményei, tusrajzai és ceruzarajzai forrásértékűek.
  • Munkáinak nagy része a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban található.
  • Kivállóan rajzokkal illusztrálta  Pettkó-Szandtner Tibor: A magyar kocsizás c. kötetét (1931).
  • Illusztrálta Rudnyánszky Ferenc: Magyar gazdák és leventék lovaskönyve című, 1928-ban napvilágot látott könyvét, melynek reprint kiadása Lovasiskola címmel jelent meg.

GARAY ÁKOS 2011-es simontornyai kiállítására:

A Tolna megyei születésű festő és grafikus Garay Antal 1848-as honvédhadnagy gyermeke, Garay János költő unokaöccse. A művész tanulmányait Pécsett, majd Budapesten a Mintarajziskolában végezte. 1885-1887 között Münchenben a művészeti Akadémiára iratkozott be.
Garay ÁkosValójában nem sokat koptatta a porosz szellemű intézmény márványlépcsőit - mondja róla barátja Csók István festőművész. A magyar művészpalánták – így Garay is – inkább Hollósy Simon köré gyülekeztek, aki rendkívül szuggesztív egyéniség és a naturalizmus egyik legeredetibb képviselője ekkor Münchenben.
Csók István emlékezik vissza ezekre a bohém évekre Hollósy szavait idézve: „Emlékeztek, hogyne emlékeznétek, hisz sokszor elmeséltem, mint hozta ki Garayt az édesatyja Münchenbe. Fél esztendeje is elmúlt, de az úrfi csak nem képes felejteni az édes otthont. Még ha ló volna, de bérelni kell, ha rá akar ülni. Pedig rajzolni sem szeret egyebet huszárnál meg lónál, hanem azt aztán érti. (Mialatt ezeket beszélte, Garay éppen egy teljes felszerelésű huszár rajzolásával mulatott, a hátulsó patájával kezdte a lovat, utoljára maradt a huszár csákóján a forgó.) Ennek a tejfeles szájúnak ló a lelke. Hiszen láthatjátok, még a legutolsó patkószeg is a maga helyén van. Nyereg, kocsi, mind a kisujjában. Beszélhetsz neki Rembrandtról vagy Bastien Lepageról, neki csak a pusztán jár az esze. Ennek ugyan hiába írták a Tristant, Lohengrint, folyton a «Lóra csikós, lóra» cseng a fülében.”
Garay Ákos országosan ismertté a lovakról, ménesekről és a magyar huszárokról készült festményeivel, rajzaival vált. Forrásértékűek a népélet témaköréből készült festményei, tus- és ceruzarajzai. Gyakran festett sárközi témájú képeket is, melyekhez olykor modellje a sárközi népviseletbe öltözött felesége volt. Szívesen festette és rajzolta a bugaci pásztorok életét is. Fiatal korában feleségével együtt heteket töltöttek a pusztán a karámhoz ragasztott sövényfonású csikóstanyán.
Garay Ákos: Az öreg kurucA mindennapi megélhetést részben a Borsszem Jankó és a Kokas Márton című élclapoknak készített illusztrációk, karikatúrák biztosították számára. A Borszem Jankó egyik rovata a Vidéki trombita az 1890-es évektől a feudális és műveletlen vidéki Magyarországot állította pellengérre a „mucsai” történetekben. Az állandó paródiává fejlődött rovat karikatúristája Garay Ákos volt.
Számos könyvhöz készített illusztrációkat, köztük nagybátyja, Garay János: Az obsitos című munkájához is. Több képeslap sorozatot rajzolt a gyomai Kner Nyomda és más kiadók számára: a magyar huszárokról, népi életképekről, lovas katonákról és az I. világháborús eseményekről. Az I. világháború alatt Vilmos huszárként a frontvonalból küldi haza rajzait, melyek a Borsszem Jankó címlapjain és más lapokban jelentek meg.
1909-ben a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. 1924-ben Szekszárdon mutatkozott be két másik Tolna megyei festővel közös tárlaton. 1927-ben elnyerte a Magyar táj- és életkép kiállítás grafikai nagydíját. Garay Ákos alkotásainak legnagyobb gyűjteményét a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban őrzik.

A simontornyai Várműzeumban rendezett Garay Ákos kiállítása (2011. március 2. - 2011. május 15.) ismertetője nyomán.

Garay Ákos a korabeli szakcikkek és lovas szakkönyvek illusztrátoraként is ismert. Munkái magas szinten szolgálják a tartalom képi megjelenítését, vizuiális megfogalmazását. Ezzel nem csupán segíti az olvasót a mondandó megértésben, hanem sok esetben külön művészi élményhez is juttatja a szemlélőt. Kiváló illusztrációi megtalálhatók Pettkó-Szandtner Tibor: A magyar kocsizás és Rudnyánszky Ferenc: Lovasiskola című könyvében is.

Képgaléria: Garay Ákos munkáiból

LOVAS ÖRÖMÖK ÉS BÁNATOK: Balogh Valéria írása lovakról, emberekről, bizalomról és szeretetről >>>

Elérhetőség

LAPU Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 8000 Székesfehérvár
Palotai út 122.
Tel./fax: 06-22-345-522
Mobil: 06-30-9396.632
lovaskalendarium@chello.hu