Állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szempontból is nagy jelentőségű az istállók szellőztetése. A téma nem újdonság, lényegében már a XVIII. század óta napirenden van. Ezúttal a Szent Göyrgy Képes Sportlap hasábjairól idézünk egy hozzáértő cikket 1935-ből >>>

Egy dologban biztos lehetsz: a lovaktól mindig pontos, tiszta visszajelzést kapsz a viselkedésedről - mondta Suhai Gábor pszichológus, tréner, coach >>>>>

A lovassportok a lovaglás technikájának ismerete mellett a lovak szeretetét, alapos ismeretét is megkívánják. A jó lovas empatikus és tapasztalt, harmóniában van lovával, ismeri jelzéseit. A lovassportokban is vannak azonban tipikus sérülések és adódhatnak váratlan helyzetek >>>>>

Aki látta a Suttogó című filmet, sose felejti, milyen is lehet a ló és ember közötti néma, őszinte kommunikáció. Mert a ló érzelmi tükör, nem hazudik, az „itt és most”-ra reagál >

Némethy Bertalan, a világ mai napig legsikeresebb ugróedzője első hazalátogatásakor tartott előadásának szerkesztett magyar fordításából idézünk két nagyon jelentős témakört: a ló és lovas közötti kommunikációjáról és a lovas segítségeiről, valamint két kiképzési gyakorlatról és a száronléttel kapcsolatos kérdésekről >>>

A Técsy familia több szállal is kötődik a lovakhoz. A családi vállalkozás alapítója dr. Técsy László... Interjú a nyírtassi lovarda tuljadonosával és kivitelezőjével >>

Sótonyi Péter Tamás professzor az állatok mozgásának elemzésáről  tartott előadásából természetesen ezúttal a lovakról mondottakat ragadjuk ki >>>

Ifj. Márkos Attila írása drámai jajkiáltás a türelmetlenség és a felületesség ellen, s legvégül arra figyelmeztet: ne szégyelljünk tanulni, olvasni és kérdezni azoktól a régi szakemberektől, akik a lovaglás tudományát akkor sajátították el, amikor az embernek még valóban a ló volt a legfontosabb társa >>>

Kucsora István ménesvezető előadása a Kincsünk a magyar ló címmel, az ezredfordulón megrendezett debreceni lótenyésztési tanácskozáson hangzott el >>>

Vér Imre, a jeles szakíró és lovasgazda ebben a szakcikkben a ló pánikba esésének körülményeit és következményeit elemzi nagy alapossággal. Különösen érdekessé teszi az írást a sok megtörtént és előfordulható eset felsorakozatása >>>

A lovasok gyakorta hallhatnak „hidegvérű” és „melegvérű” lófajtákról. De vajon mit is jelentenek ezek a kifejezések?

Jó lovat csak úgy lehet nevelni, ha állandóan, de különösen fejlődésének első ideje alatt meg­felelően takarmányozzuk. A csikó fejlődése a táplálásától függ... Száz éve írták >>>

Minden lótartó gazdaember ismeri, legalább hírből  és a legtöbbnek már baja is volt vele. A ló betegségei között a kólika a gyakoribb >>>>>

A tenyésztőnek legkiemelkedőbb tulajdonsága legyen, hogy állatait, amelyekkel mint tenyésztő foglalkozik, szakszerűen tudja megbírálni... Thiringer Vilmos cikke 1930-ból >>>

Az, aki az „ideális”, a „korrekt” ló fogalmát pontosan meg akarja határozni, abba a hibába eshetik, mint a szerelmes férfiú, kinek „csak egy szép leány van a világon”. Az angol elv: „minden formájú ló tudhat futni" talán jobban megközelíti a valóságot >>>

A meddőség száz évvel ezelőtt, a 20. század elején is élénken foglalkoztatta  a lovas közvéleményt és a szakembereket >>>

Monostori Károly szakíró egy korabeli szaklapban publikált cikkét idézzük 1894-ből >>